Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
810 Megállapíthatjuk, hogy a törvény ebben a kérdésben veszélye sen slendrián, ugyanakkor pedig más vonatkozásban mókásan aprólékos. Kimondja például, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv másolatáért a lakónak márpedig fizetnie kell. Szerencsétlen közös képviselő, ha tudná, akkor sem adhatná ingyen azt az egy lapnyi jegyzőkön yvet. Hiába tudná, akkor sem másolhatná le a munkahelyén, mert onnan nemigen kap számlát, márpedig ha nincs számla, akkor mi alapján fog díjat kérni a lakóktól. Tényleg azt gondolja bárki is, hogy egy jegyzőkönyvi fénymásolat a társasházak legnagyobb gondj a? Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a törvény fontos ügyekben alig, jelentéktelen dolgokban túlzottan, néhány esetben pedig kifejezetten rosszul szabályoz. Komolyan gondoljae bárki, hogy egy lakáson belüli boltív kialakításához az összes tulajdonos beleeg yezése szükséges? Ha az a lakáson belüli átépítés statikailag nem rontja az épület szerkezeti állapotát, akkor hogyan tilthatja azt meg bárki is? Ha viszont statikailag veszélyes, akkor azt akkor sem szabad megcsinálni, ha mindenki hozzájárul. Ezekben az e setekben nem a társasházi, hanem az építésüggyel kapcsolatos törvényeket kell rendbe tenni. Ugyanilyen butaság, tisztelt képviselőtársaim, a házkezeléssel kapcsolatos végzettség előírása is. A javaslat szerint egy diplomás mérnök, közgazdász, jogász nem vé gezhet ilyen bonyolult feladatot, ha viszont bárki, mondjuk, érettségi után sikeresen befizet néhány tízezer forintot egy három hónapos gyorstalpalóra, akkor nyomban alkalmassá válik ezen feladat üzletszerű végzésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az ülés előtt beszélgettem Szalay Gábor képviselő úrral, és kiderült, hogy szinte szó szerint ugyanazt a módosító javaslatot fogjuk egyébként ez ügyben beadni, tehát egy ellenzéki képviselő és egy kormánypárti képviselő is. Ezek után nagyon kíváncsi leszek, hogy a kormány mégis milyen indokkal fogja elutasítani a módosító javaslatomat, mint ahogyan ez általában lenni szokott. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nem szaporítva tovább a szót, rögzíthetjük, hogy a jelen törvényjavaslat erőteljes módosítások után kerülhet abba a fázisba, hogy legalább ne rontson, esetleg némiképp javítson a társasházak jelenleg meglehetősen siralmas helyzetén. Ezért helyesebb lenne, ha a kormány visszavonná a javaslatot, és más törvényekkel összhangban, valamint nem utolsósorban megfelelő források biztosításával terjesztené újra az Országgyűlés elé. Köszönöm a figyelmüket. (18.10) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Ismételt hozzászólásra kért lehetőséget Kosztolányi Dénes képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jogi személyiség problémakörével szeretném folytatni, ugyanis a javaslattevők megkerülték, tudatosan negligálták az alapvető és minden bizonnyal végleges megoldást hozó kérdé st, a társasházak jogi személlyé tételét. A korábbi módosításokkor és az elmúlt tíztizenöt éves szakmai vitákon mindig felmerült az a kérdés, hogy legyene jogi személy a társasház; megfogalmazták az igényt, és akkor még voltak érvek és ellenérvek is arró l, hogy a társasház jogi személyiséggé válhate. Most az előterjesztők elő se merték ezt hozni, nem beszéltek erről a kérdésről, egyedül a vezérszónoklatot mondott Szentgyörgyvölgyi Péter vetette fel ezt a témát történeti áttekintésekor. Annak, hogy a társ asházak nem váltak jogi személlyé már korábban, az az oka, hogy a tanácsi rendszerben a mindenkori hatalom félt attól, hogy a civil társadalom valamilyen formában egy jobb képességgel bíró jogi személy mögött megerősödik. Tisztelt Országgyűlés, ennek a ves zélye már rég nem áll fenn, ezért fel kellene ismerni, hogy a megoldás a jogi személyiség megadásában van. Ugyanis a társasházak már most is kvázi jogi személyként működnek, minden olyan törvényes kritériumnak megfelelnek, amit a törvény előír. Külön kieme lésre érdemes, hogy jogokat
