Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
806 A tervezett módosítások, pontosítások esetenként javították a működési feltételeket, szigorították a tisztségviselőkre vonatkozó követelményeket, ugyanakkor továbbra sem oldanak meg néhány korábban felvetődött, lényeges hiányosságot. A törvényjavaslat to vábbra sem rendezi, pontosítja például a közös helyiségek, szerkezeti részek használatával járó karbantartási költségek kizárólagos használójára vonatkozó kötelezettségeket. Ilyenek többek között a közös vécék kizárólagos használata vagy a kéményfelépítmén y kategóriába nem sorolható kiegészítő kéménybérlés költségeinek viselése. Aktualitásuk miatt javasolt ezeket az új törvényben rendezni. Nem rendezi a javaslat azt a kérdést sem, hogy mi történik azon társasházi lakókkal, akik huzamosabb ideig kórházi keze lés alatt állnak, netán külföldön tartózkodnak, ezért nem áll módjukban tartozásaikat rendezni. Vagy ki fizeti a közös költséget abban az esetben, amikor a tulajdonos elhunyt és a végrendelete nem rendezett? Ha részletesen megvizsgáljuk a törvényjavaslatot , egyértelművé válik, hogy bár szükséges egy új törvény, de ezt a javaslatot jelen formájában semmiképpen nem lehet elfogadni. A legfontosabb észrevételek a következők. A 3. § (2) bekezdésében továbbra sem könnyíti a közös tulajdonok, tetőterek értékesítés ének lehetőségét, mert a továbbiakban is százszázalékos tulajdonosi hozzájárulást igényel akkor is, ha az alapító okirat módosításával a kétharmados lehetőség fennáll, mert ahhoz szintén százszázalékos hozzájárulás szükséges. Ezt ismét át kellene gondolni, hiszen emiatt igen sok helyen továbbra sem valósítható meg az elvi lehetőség. Álláspontom szerint a szervezeti, működési szabályzatot alapvetően kötelezővé kell tenni, és azt a majdani törvény mellékletében szerepeltetni kellene. A törvény e formában való elfogadása esetén ellentéteket fog gerjeszteni a 18., 19. § a lakáscélú és a nem lakáscélú ingatlan tulajdonosai között. A 21. § (3) bekezdésében jó az ötlet, de jogilag értelmezhetetlen. A 22. §ban foglaltakat nem tudom támogatni. A lakónyilvántartó kön yv használatát nem a szervezeti és működési szabályzatnak kellene előírnia, hanem a törvényben kellene kötelezővé tenni. A 30. §ban lényegében szigorítunk, hiszen a közgyűlési határozatot ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni, foglalkozni kel l a közös költséget nem fizetőkkel. (17.50) De ezt a problémát - véleményem szerint - a jelzálog bejegyzése önmagában nem fogja tudni orvosolni. Egy esetleges jelzálogból hosszú idő múlva lesz készpénz, és addig nem lehet belőle a költsé geket kifizetni. Miután a jelzálog akkor von maga után fizetést, ha a lakást el akarják adni vagy esetleg öröklik, az sokszor éveket vesz igénybe, és addig a többi tulajdonos fizeti a társuk költségeit. A megoldás itt egyértelműen az volna, ha egy külön jo gszabályban meghatározott mértékű kamat megfizetésére lehetne kötelezni a nemfizetőket. Véleményem szerint ennek visszatartó ereje lenne. A 34. § (1) és a 36. § (2) bekezdése ellentmondásosak a közgyűlést levezető személyére. Értelmetlen előre kiküldeni a levezető elnök nevét, ha úgyis a közgyűlés dönt a személyéről. Ebben az esetben a helyszínen is lehet jelölni. A javasolt rendelkezés ugyanakkor nem említi meg azt a kézenfekvő dolgot, mint például a közgyűlés helyszínének, időpontjának megnevezése. A 39. § (3) bekezdésének elfogadása esetén a jelenleg sem alacsony közös költséget ismét pluszteherrel sújtjuk, ha a közgyűlés jegyzőkönyvét minden tulajdonos részére el kell juttatni. Elegendő lenne egy kötelező kifüggesztés. Képviselőtársaim is bizonyára tudjá k, hogy minden tulajdonosnak van betekintési joga a társasházat érintő intézkedésekbe és a közgyűlés által hozott határozatokba. Sajnos meg kell jegyeznem, ezzel ritkán szoktak élni a tulajdonosok. Álláspontom szerint a társasházban a tulajdonosoknak nemcs ak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak, és a közgyűlésen való részvétel is ide sorolható. Egyébként minden tulajdonos bármikor betekinthet a társasház összes iratába, és mindenről másolatot is kérhet. A 45. § (1) bekezdése támogatandó, helyes javaslat ot tartalmaz, a társasházaknál már régen bevált, sőt adásvételnél a vevők ezt igénylik ma már.
