Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
805 annak érdekében, hogy utána műszakilag összenyissa, és egy megfelelő, kulturált elhelyezést biztosítson a jövőbeni bérlője számára. Két megoldást javasolunk, egyr észt egy általános törvényi előírást, hogy minden tulajdonostársnak mindenre elővásárlási jogot kell biztosítani, és ha ez nem működik vagy ez nehézségbe ütközik, akkor maradjunk annál, amit Szalay képviselő úr is nagyon helyesen említett, hogy erősítsük a szomszédjogokat. Számomra az előírás természetesen problematikus, de a módosítással ezt úgy lehet megoldani, hogy aki bármilyen felülettel érintkezik a szomszéd külön tulajdonnal; és ez az érintkezés természetesen lehet egy szobafal, de lehet födém is, ah onnan általában le szokott ázni az alatta lakó, és lehet egy alsó padló is, ami alatt ott működik az az étterem, ami 15 év óta megfelelően odaégett olajszaggal árasztja el a lakásokat, amelyek fölötte vannak. Tehát az elővásárlási jog törvénybe foglalása, még ha szűkített formában is, mert még azt is elfogadjuk, de széles körű szomszédjogokat biztosítva, mindenképpen azzal az előnnyel jár, hogy a tulajdonostársak száma csökken, a használat, az együttélés, a jogbiztonság és a tulajdoni védelem fokozódik és e rősödni fog. Sajnos, egy perc alatt nem fogom tudni elmondani a másik legfontosabb észrevételt, ami viszont a legnagyobb hibája is egyben ennek a törvényjavaslatnak. Az elmúlt hat év tapasztalatait úgy, ahogy a javaslattevők összesöpörték, azt iderakták a Ház elé, de megkerülték azt az alapvető kérdést - és a következő felszólalásomban erről szeretnék beszélni , hogy meg kell adni a társasházaknak a régen várt, elvárt és jogosan követelt jogi személyi státust. Ez oldaná meg Magyarországon a problémát, ha v égre egy társasház jogi személyiségű lenne és azzá válhatna. Itt csak arra szeretnék utalni, hogy ha lehet egy ügyvédi iroda jogi személy, ha lehetnek jogi személyek befektetővédelmi alapok, erdőbirtokossági társulások, sportági szakszövetségek, akkor a kf t.knél mindenkor nagyobb vagyonnal rendelkező társasházak jogi személyiségének a tulajdonosi oldalról, a vagyon oldaláról mindenképpen létjogosultsága van. Köszönöm a szót, elnök úr, szeretném majd a következőkben folytatni. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖ K (dr. Szájer József) : Most Pettkó András képviselő úrnak adom meg a szót, Magyar Demokrata Fórum. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom elején szeretném kijelenteni, hogy egy jó társasházi törvény megalkotására már nagyon régen szükség lett volna. Ma körülbelül kétmillióan élnek társasházi formában működő lakásban. 1924től a szocializmusig jól működtek a társasházak, a számok alakulásában jelentős változást a rendszervált oztatás utáni időszak jelentett. Ettől a pillanattól kezdve új fejezetről beszélhetünk. Ekkortól kezdve alakulhatott ki ismét Magyarországon a tulajdonosi szemlélet. Gondoljunk csak arra, hogy a legkisebb társasházban hat család él együtt, de vannak olyan panelházak, ahol több száz család éli mindennapjait. Ez szinte egy kis falu lakosságának felel meg. Ezeknek az embereknek együtt kell élniük, együtt kell vigyázni a ház tisztaságára, együtt elviselniük, ha valahol túl hangosra sikerül a baráti találkozó, é s egymást hallgatják a tulajdonostársak akkor is, amikor valahol egy szöget vernek a falba vagy polcot szerelnek fel. A törvény tárgyalásakor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a társasházi állomány nagy részét kitevő panelházak esetében az egy lakóközös ségben élők összetétele az állandó lakáscserék miatt folyamatosan változik. A javaslatról megállapítható, hogy az lényegében a jelenlegi társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény esetenként pontosított, részben javított, kismértékben bővített változata .
