Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
802 társasházakban élő közvéleményt három kérdés foglalkoztatja leggyakrabban a társasház ügyesbajos dolgaival kapcsolatban: a közös költség ügye, a házirend betartatása és a házfelügyelő vagy a gondnok személye. Sajnos egyik kérdés ügyében sincs véleményem szerint érdemi elmozdulás a jelen legi helyzethez viszonyítva. A közös költség kérdésében a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka, Herényi Károly képviselőtársam már elmondta a képviselőcsoportunk aggályait. Megerősítem az észrevételét, miszerint joghátrányokhoz, visszaélésekhez vezethet a 2 4. §. E rendelkezés szerint a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában terheli, amely elv érvényesült eddig is. Az egyszerű többséggel elfogadható és módosítható szervezeti és működési szabályzat ugyanakkor eltérhet ettől az elvtől, mégpedig gyakorlatilag korlátozás nélkül. Az a visszás helyzet állhat elő, hogy a tulajdoni hányadok többségét képviselő tulajdonostársak tetszésük szerint háríthatják át a közös tulajdonba tartozó épületrészek számottevően nagyobb vagy akár teljes költsé gét a kisebbségi tulajdonostársakra. Legalább az irányadó elveket meg kellett volna fogalmaznia a közös költségek ügyében ennek az előterjesztésnek, olyanokat például, hogy ne terhelje a pince világításának, fűtésének a közös költsége a pincével nem rendel kező tulajdonostársakat, a földszinten lakókra ne arányosan terheljék a felvonók üzemeltetési és javítási költségeit, és lehetne tovább sorolni a példákat. (17.30) Az is irányadó elv lehetne, hogy a közös költségek ne lépjék túl a településen szokásos bérl eti díjakat, különben a költségek parttalan vállalása révén a tehetősebb tulajdonosok kiszoríthatják a társasházból a szegényebb tulajdonostársakat. Hiszen nincs annak határa, hogy milyen drágán dolgozó takarítóvállalatot, hány gondnokot vagy akár őrzővéd ő testületet alkalmaz a közös képviselő. Ezzel kapcsolatban egyébként nagyon érdekes szociológiai felméréseket is lehetett olvasni éppen budapesti folyóiratokban. Tisztelt Ház! Nincs előrelépés véleményünk szerint a házirend kérdésében sem. A legtöbb gazdá lkodó szervezetnél a szervezetiműködési szabályzatnak nem része a házirend. Épp azért nem része, hogy rugalmasabban változtatható legyen. A törvénytervezet indokolatlanul megszigorítja a házirend elfogadását azáltal, hogy a szervezetiműködési szabályzat részévé emeli fel, és ezáltal bebetonozza és rugalmatlanná teszi. Meglehetősen semmitmondónak tűnik az előterjesztőnek az az ajánlása, miszerint a házirend szabályai nem lehetnek ellentétesek más jogszabályok rendelkezéseivel. Mit is jelent ez? Például ha a helyileg illetékes önkormányzat 22 óra és éjfél között általában az önkormányzat területén megenged valamekkora zajszintet, akkor ennél nem lehet szigorúbb a házirend? Ha nem lehet sem szigorúbb, sem engedékenyebb ebben a kérdésben, mert bármelyik döntés ellentétes az önkormányzat rendeletével, akkor mondhatjuke azt, hogy a társasházak házirendje nem írhat elő olyan szabályokat, amelyeket az önkormányzat szabályozhat? Ha az önkormányzat nem korlátozza az egy lakásba bejelenthető személyek számát, akkor k orlátozhatjae vajon a társasház? Számos olyan rémtörténetet mondhatnak el társasházi lakók, hogy családtagként, rokonként 203040 személyt is elszállásol a lakásában valamelyik tulajdonos, állandóan jár emiatt a lift, látványosan igazságtalanná válik az alapterület szerint felosztott víz- és csatornadíj. Mindezekre a gondokra - élő, eleven gondokra - nem ad világos választ a törvénytervezet. Tisztelt Ház! Megoldatlan marad a házmesterek ügye is. Számoljanak utána: az előterjesztésben négyszer szerepel a „ házfelügyelő” kifejezés, egyszer a „házmester”, négyszer pedig a „gondnok”. Arra nincs világos magyarázat, hogy az előterjesztő különbözőnek tekintie ezeket a foglalkozásokat, mert nem részletezi a különbözés jellemzőit. Vagy azonosnak tekinti őket, és cs ak a törvényszöveg egyhangúságát kívánta stilisztikailag színesíteni. Nos, valahogy törvényileg védeni kellene a házfelügyelőket, mert az elmúlt másfél évtized legtöbbjüket méltánytalanul megviselte. Régen egyértelműen a lakhatás költségei és bizonyos rezs idíjak fejében a házfelügyelő akár éjszaka is ügyeletet tartott, azaz riasztható volt, bármely
