Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
803 kisebb meghibásodás esetén rendelkezésre állt, vezette a lakónyilvántartó könyvet, és így tovább. Most, míg a tulajdonostársak adataival elég részletesen foglalk ozik a törvénytervezet, a többi lakó nyilvántartására nem szentel kellő figyelmet, pedig ez is a társasház lényegi ügye. Ki más figyelhetne erre jobban, mint egy házmester? Csupán azért, mert a korábbi törvényhozók nem kezelték érdemének megfelelően a házm esterek szolgálati lakásának a sorsát, a legtöbb társasházban ma olyan gondnokok vannak, akik akár a város túlsó végében is lakhatnak, azaz csak dolgozni járnak el a házba, sok lakó azt sem tudja, hogyan lehetne őket elérni, ha hirtelen szükség lenne rájuk . A házmesterügy szabályozatlanságát nem váltják fel egyértelmű szabályok, és ennek valamennyi társtulajdonos kárát látja. Hat évvel ezelőtt született a törvény a társasházakról. Most módosul ez a törvény. Meggyőződésem, hogy nem kell hat évet várni az úja bb módosításra, az élet minden bizonnyal ide fogja újra hozni a Ház elé ezt a törvényt. Nagyon bízunk abban, hogy az élet majd jobban fogja igazítani ezt a törvényt, mint ahogy most, ebben a törvényjavaslatban teszi. Mindenesetre nyújtottunk be módosító in dítványokat. Nagy figyelemmel várjuk ezek fogadását, és ettől is tettük függővé, hogy mi lesz a véleménye a Magyar Demokrata Fórumnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Szintén írásba n előre jelentkezett Kosztolányi Dénes képviselő úr, FideszMagyar Polgári Szövetség. Megadom a szót. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A társasházakról tárgyal ma a Ház, és valamennyiünk elő tt ismeretes, hogy az 1924. évi társasházi törvény kiválóan működött mindaddig, amíg a háború utáni kommunista rendszer nem államosította az ingatlanokat. Ha nem jött volna egy 4045 éves államosítási periódus, akkor nem lenne szükség a társasházakról szól ó törvény mind gyakoribb módosítására. Az alapvető probléma ugyanis az, hogy a társasházi szabályokat kell visszahúznunk egy államosított ingatlanvagyonra akkor és olyan ütemben, ahogy ez annak idején a szocialista vezető elvtársak érdekében állt meghatáro zni ezt a menetet. A mindenkori módosítási kísérletek csak felületi kezelést biztosítottak, és nőttön nőtt a káosz a lakosság tulajdonosi és bérlői berkeiben. Most újabb hat év telt el a ’97. évi módosítás óta, és nem találkozunk mással, csak toldozgatássa lfoldozgatással. Ez van napirenden ma a Házban. Ugyanakkor pedig a magyarországi közállapotok a rendszerváltás óta megerősödtek olyan mértékben, hogy olyan társasházi törvényt hozhassunk, amely legkevesebb ötven évre kiszolgálja a lakosságot. Ebben az ügy ben budapesti képviselőként három témakört szeretnék az általános vitában kiemelni, és ha nem lesz rá idő az első tíz percen belül, akkor engedjék meg - miután Budapesten rengeteg társasházban élő polgártársunk van , hogy még egyszer, egy ismételt felszól alásban kifejtsem a gondolataimat. Általánosságban megállapítható, hogy a társasházi törvényjavaslat nem önkormányzatbarát. Ezzel nem azt mondom, hogy a törvénynek önkormányzatbarátnak kell lennie, de mindenesetre arról van szó - és Lezsák képviselőtársam már jól rámutatott , hogy az önkormányzati tulajdon képviseletének és az önkormányzati érdekérvényesítési lehetőségeknek további romlásával kell számolnunk. Abban, hogy mind kisebb arányban lehet majd kötelező érvényű határozatokat hozni egy közpénzzel ga zdálkodó, önkormányzati tulajdont képviselő önkormányzattal szemben, komoly veszélyek vannak. Igencsak el kell gondolkodni az önkormányzatokban mindenütt, a fővárosban és vidéken egyaránt, hogy kivonuljanake az önkormányzatok azokból az épületekből, ahol jelenleg minoritásban vannak, azaz kis tulajdoni hányaddal rendelkeznek, de mindenképpen 50 mínusz alatt vannak. A többségi tulajdonosok ugyanis az önkormányzatokra nézve bármikor hozhatnak olyan
