Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
801 tájékoztatást adni az új vevőnek az általa megvásárolni szándékozott lakáson az előző tulajdonos által hátrahagyott hátralékok összegéről, amiről a közös képviselő tájékoztatja őt ilyen jellegű kérés esetén. J ónak tartom azt is, hogy az előbérleti, elővásárlási jog csak akkor marad fenn, csak akkor van továbbra is érvényben, ha azt az alapító okirat külön tartalmazza, mármint hogy ilyen elővásárlási jog intézménye létezhet az adott lakóközösségen belül. Van azo nban egykét olyan kérdés, ami szerintem nem a legtökéletesebben sikeredett, amin lehet még a parlamentnek javítani. Egykét ilyen kérdést megemlítenék. Például a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak fogalma úgy definiálódik a törvényjavaslatba n, hogy “a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok”. Ha magunk elé képzeljük azt a helyzetet, hogy egy lakástulajdonos a saját külön tulajdonában, a saját lakásában bármi átalakítást vagy bérletbe adást kí ván végrehajtani, amivel esetleg a többi lakó életvitelét befolyásolni tudja, akkor helyes, hogy ezt csak egyszerű többséghez kötjük. Az is helyes, hogy az egyszerű többségen belül a közvetlen lakószomszédok, vagyis a közvetlenül érintett szomszédos tulajd onostársak kétharmadának szavazata szükséges; azonban nem helyes az, hogy itt nem vesszük figyelembe a lakás alatt vagy fölött lakókat, hiszen ők gyakran jobban érintettek az átalakítással, mint a szomszédok, arról nem beszélve, hogy ha két ilyen szintbeli szomszéd van, akkor nehezen értelmezhető, hogy mit értünk kétharmadon. Aztán az sem igazán járható, hogy a nagy beruházáshoz, tehát a közös tulajdont érintő jelentős beruházásokhoz, az épületbővítéshez, az épület átalakításához továbbra is száz százalékot kötünk meg, hiszen ez a száz százalék ebben az esetben ugyanúgy nem működik, mint semmilyen más esetben, ahol eddig konszenzualitás volt előírva. Tehát úgy gondolom, hogy itt is inkább a kétharmad irányába kellene elmozdulni. Jó, hogy a szakképesítés megs zerzését előírjuk ahhoz, hogy valaki társasházkezelői pozícióba kerülhessen, azonban úgy gondolom, hogy el kellene ettől tekinteni, mármint hogy egy három hónapos tanfolyamot írjunk elő annak az illetőnek, akinek egyébként műszaki, közgazdasági vagy jogi felsőfokú végzettsége van, hiszen nyilván ebben az esetben azért a felsőfokú végzettség önmagában meghatározza, hogy valaki alkalmas ezen pozíció betöltésére. Azt gondolom, hogy van egykét olyan apró pontatlanság is a törvényjavaslatban, amin szintén lehe t majd módosító indítványokkal javítani, mert vagy azt nem veszik figyelembe, hogy közben milyen jogszabályi változtatás történt, vagy egyszerű figyelmetlenségnek tulajdonítható a pontatlanság. Egy dolgot szeretnék befejezésül még megemlíteni: azt kell kez elnünk, és ez módosító indítvánnyal szintén kezelhető, miszerint a személyi számot egy jelzálog bejegyzésénél a földhivatalnál megkövetelik, ugyanakkor a társasház kezelője nem kérheti be személyi adatként a tulajdonosoktól, hogy miként lehetne feloldható ez a csapdahelyzet. Én azt hiszem, hogy úgy, és erre javaslatot is tennék majd, hogy a közös képviselő minden olyan személyes adatot bekérhet, ami a jelzálog vagy a tulajdonjog bejegyzéséhez a földhivatalnál szükséges. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Most Lezsák Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, Magyar Demokrata Fórum. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jó néhány perccel ezelőtt egy képviselőt ársam csodálkozva nézett rám, hogy Tisza menti képviselőként, Tisza menti kisebb falvak képviselőjeként a társasházakról szóló törvényjavaslathoz fogok hozzászólni, hiszen - a csodálkozás oka - nem jellemző ezekre a településekre a társasház, bár akár Tisz akécskén, vagy akár nagyobb községekben azért jelen van. De húsz évig éltem Pesten a VII. kerületben, illetve az édesanyám ma is a VII. kerületben, a Dob utcában él, és nyilván a napi tapasztalatok alapján tudom azt, hogy a
