Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
800 Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti tíztízperces időkeretben . Először megadom a szót Botka László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. (A képviselő nincs jelen.) Nem látjuk a teremben. Az előre jelentkezett képviselők közül sorban Szalay Gábor az, aki jelen van a teremben. Először megadom a szót Szalay Gábor k épviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom ecsetelni, hogy mennyire fontos, mert nagyon sok ember életét közvetlenül befolyásoló törvényjavaslat tá rgyalásában veszünk részt. Ezt megtették már az általános vita első körében felszólalók. Tudjuk, hiszen sokan vagyunk, akik visszaemlékezhetünk, hogy amikor az eredeti társasházi törvényt meghoztuk, milyen óriási vitákat és indulatokat váltott ki annak a t örvénynek a meghozatala, hiszen a tét nagyon magas. Azóta eltelt hat év, birtokunkban van egy csomó tapasztalás. Sok, az akkori vitában elhangzott, de talán nem megfelelően figyelembe vett érvről az élet azóta bebizonyította, hog y bizony jogos volt a fölvetésük, és örömmel kell megállapítani, hogy most az előttünk lévő törvénytervezet ezeket a kérdéseket szabályozni és javítani kívánja. A legfontosabb kérdésként azt emelném ki, hogy az előző társasházi törvény nagyon sok kérdésben a társasházban élők, a lakástulajdonosok százszázalékos, tehát konszenzuális döntését kívánta meg, amiről már akkor előre látható volt, hogy nem életszerű, a gyakorlatban nem alkalmazható. Erről az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez valóban így van, és most ennek a társasházi törvénynek véleményem szerint az egyik legfontosabb vonása, hogy felhagy a konszenzuális, tehát százszázalékos, egybehangzó döntéshozatali előírással az esetek jelentős részében, azaz életszerűvé, gyakorlatilag járhatóvá teszi a társasházak működését. Ahol a százszázalékos szavazati arány megmarad, az tulajdonképpen az alapító okirat megszerkesztése, viszont az alapító okirat már csak a tulajdoni kérdésekkel foglalkozik, minden más, a társasházak üzemeltetésével kapcsolatos kérdés a többnyire egyszerű többséget igénylő szervezeti és működési szabályzatba kerül be. Ezt tartom én az előttünk lévő társasházházi törvény leglényegesebb újításának; no meg azt, hogy a közüzemi költségek fizetésével krónikusan hátralékban maradó lakók laká sára, lakástulajdonára jelzálogjogot lehet bejegyezni a lakóközösség által egyszerű többséggel elfogadott szmszben szabályozottak szerint. Tehát ez két olyan elmozdulás az előző törvénytől, ami feltétlenül jobbá teszi az előttünk lévő társasházi törvényt, gyakorlatilag alkalmazhatóbbá teszi. (17.20) De nemcsak ebben a két kérdésben látok pozitív elmozdulást; több más, talán az említettekhez képest valamelyest apróbb, kevésbé jelentős kérdésben is, úgy gondolom, jó irányba mozdultak el a törvény előterjeszt ői. Véleményem szerint jó, hogy a hat lakásnál kisebb társasházak esetén nem kötelező az szmsz és a számvizsgáló bizottság létrehozása. Jó, hogy az alapító okirat csak a tulajdonjogi kérdésekkel foglalkozik. Jó az is, hogy az szmsz viszont a tulajdonosok e gymás közt elintézhető, szabályozható kérdéskörével foglalkozik. Jó, hogy - mint említettem - jelzálog kerülhet bevezetésre a fizetési hátralékosok lakására, természetesen megfelelő toleráns kegyelmi idő és bizonyos összeg elérését követően. Jó, hogy a ház irend is bekerült az szmsz által szabályozott körbe, mert ez ugyan kötelmet jelent egyes lakók részére, de a közösség érdekében meghozott kötelemről van szó. Jó, hogy minden, nem rögzített vagy másként nem szabályozott esetben az egyszerű többség határoz, tehát hogy elmozdultunk a nem működő konszenzualitástól az egyszerű többség felé. Jó, hogy létrehozzuk ezen törvény által a közgyűlési határozatok könyvét, és jó az is, hogy egy év türelmi idővel kötelezővé tesszük a szakképzettség megszerzését a közös kép viselőknek; mint ahogy az is jó, hogy kötelező
