Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
797 A törvényjavaslatra térve, elsőként fontosnak tartom leszögezni, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény nem uniós jogharmonizációs kötelezettség, tehát nem az uniós csatlakozásunk következménye, hogy ezt a törvényt meg kell alkotnunk, hanem egyszerűen az, hogy az 1982ben elfogadott és azóta hatályban lévő törvényerejű rendeleten az idő túllépett, tehát ezt korszerűsíteni és módosítani kell. Ráadásul az uniós csatlakozást követő, hasonló jogviszony rendezését célozza egy olyan törvényjavaslat, amelynek az előkészületei, a koncepció vitája most az európai uniós nagybizottságban folyik - ez a kormány és az Országgyűlés viszonyát fogja az európai uniós kérdésekben meghatározni. A két törvényjavaslat között ennek ellenére némi hasonlatosság természetesen fel fedezhető. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy már mondtam, az 1982. évi 27. számú törvényerejű rendeletet kívánja felváltani, hiszen kiderült, hogy az idő minden szempontból meghaladta, és új törvény megalkotása vált szükségessé. A javaslat jelentőse n egyszerűsíti a nemzetközi szerződések magyarországi érvényesüléséhez vezető belső jogi folyamatot, amikor az esetek túlnyomó többségében a nemzetközi szerződések megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést és a ki hirdetést egy aktussá teszi. Ez a jelenlegi rendelkezések szerint időnként akár három aktust is jelenthetett, hiszen külön tárgyaltak a szerződés előkészítéséről, külön a megkötéséről és külön a jóváhagyásáról, tehát ezt a munkát könnyíteni fogja. Szó eset t itt már arról, hogy az előttünk fekvő tervezet duális, vagy monista jeleket mutate. A mi véleményünk szerint enyhén duális jellege van ennek a rendszernek, és ez nem baj, ennek is megvan tulajdonképpen mind a két szintje, hiszen a nemzetközi és a hazai jogrendet próbálja illeszteni, és próbálja úgy egységesíteni, hogy a hazai jogrend be tudja fogadni a nemzetközi jogból eredő előírásokat. És a törvényjavaslat próbálja szabályozni az elfogadás menetét is, próbálja szabályozni a kormány és az Országgyűlés, a parlament viszonyát. Még egy szempontból szeretnék erről a törvényjavaslatról szólni, és visszatérni Wiener képviselőtársam hozzászólásának a bevezető részéhez. Valóban el kell dönteni, hogy egy ilyen törvényjavaslatot milyen szempontok alapján bírálunk el és döntünk el. A magyar parlamentben és a Magyar Országgyűlésben van egy rendkívül rossz gyakorlat, nem lehet ezt pártokhoz kötni, hiszen függetlenül attól, hogy éppen ki van kormányon, vagy ki van ellenzékben, az ellenzéki pártok szokták gyakorolni, e z pedig egy doktrinér, elutasító magatartás, amikor azt mondjuk, hogy már csak azért sem fogjuk a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat támogatni, mert bizonyos felfogás szerint az ellenzéknek nem ez a dolga, a kormány oldja meg ezt saját maga. A következő esztendőben az Európai Unió tagországai közé kerül Magyarország, a 25 tagország jó néhányában jól működik a demokrácia, illetve eredményesen működik, sokban pedig ez kevésbé eredményes. Mi meglehetősen hátul kullogunk, hiszen a 10 tagjelölt ors zág közül 13 év alatt számos mutató esetében sikerült az utolsó helyre kerülnünk. Csak emlékeztetnék mindenkit, hogy az Antallkormány idején Magyarország volt a legesélyesebb a csatlakozás vonatkozásában, a legjobb kondíciókkal, a legjobb feltételekkel és adottságokkal indult. Ezt 13 év alatt közös munkával sikerült úgy leküzdenünk, hogy a 7., a 8. és a 9. helyeket vagyunk képesek elfoglalni a gazdasági és egyéb mutatók vonatkozásában. Mitől működik néhány országban jól a demokrácia, és mitől működik számo s országban rosszul? Nagy valószínűséggel attól, miután azonos feltételekről és azonos rendszerről van szó, hogy bizonyos országokban a politikai elit ezt a rendszert képes jól működtetni, más országokban viszont ez valahogy nem akar sikerülni. Sajnos meg kell állapítani, hogy mi azok közé az országok közé sorolódunk, amelyek inkább rosszul működtetik ezt a demokráciát, a szerepek rossz értelmezése és rossz gyakorlata okán. Ezért mondom, hogy szakítva ezzel a hagyománnyal, a Magyar Demokrata Fórum ezt a kor mány által előterjesztett, rendkívül fontos törvényjavaslatot természetesen támogatni fogja. A javaslat megteremti a nemzetközi szerződések ideiglenes alkalmazásának belső jogi szabályait, ami egy egészen új elem ebben, hiszen idáig a '82es törvényerejű r endeletben erről nem nagyon volt
