Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
798 szó. A kormány az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörökben is felhatalmazást kap a nemzetközi szerződések ideiglenes kihirdetésére, azonban e döntést az Országgyűlésnek egy éven belül meg kell erősítenie, máskülönben az ideiglenes alkalmazás megszűnik. A 11. § tartalmazza ennek a lehetőségét és ezt az előírást. Nem mondom, és nem állítom, hogy nincsenek benne olyan elemek, amelyek bizonyos kérdéseket felvethetnek a megfigyelőben vagy a gyakorlóban, de ennek ellenére el kell gondolkoznunk, hiszen a nemzetközi gyakorlat bebizonyította, hogy ilyen jogintézményre szükség van. A javaslat szabályozza a hazánk két- vagy többoldalú nemzetközi szerződései megszületéséhez vezető folyamat minden elemét, valamint a megszüntetés, a felmondás, az abból való kilépés, az alkalmazás felfüggesztése, a szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás, nyilatkozat eseteit. Erről pedig azt kell megállapítani, hogy meglehetősen alaposan előkészített törvényjavaslatról van szó, és minden olyan éle tszerű helyzetet próbál jogi eszközökkel szabályozni, amelyek előfordulhatnak, és amelyekkel szembetalálhatjuk magunkat. A javaslat szerint a nemzetközi szerződések előkészítésében a külügyminiszternek kiemelkedő szerepe van. Én nem vagyok lelkes híve és t ámogatója a jelenlegi külügyminiszternek, Kovács Lászlónak, hiszen más politikai oldalon vagyunk, de ez nem gátol engem abban, hogy egy olyan törvényjavaslatot támogassak, amelyik a jelenlegi külügyminiszternek ilyen jogosítványt és felhatalmazást ad, hisz en majd a következő kormány is szeretne élni ezekkel a lehetőségekkel. Ideje lenne a törvények megalkotásánál hosszabb távon gondolkodni, és minden politikai erőnek elgondolkodnia azon, vajon ha ő lenne kormányon, vagy ha ő kerül kormányra, az adott helyze tet hogyan szabályozná. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések kezdeményezésére a kormány ad felhatalmazást, de ezt a külügyminiszter is megadhatja. A kormány hatáskörébe tartozó szerződések esetén nincs szükség felhatalmazásra a szerző dés kezdeményezéséhez. Képviselőtársam az előbb kifogásolta, hogy a felhatalmazások ügyében némi zavar tapasztalható. Az én véleményem szerint elég pontosan szabályozza a törvényjavaslat a felhatalmazások körét, hiszen alanyi jogon biztosítja ezt, az alkot mányból eredően, a köztársasági elnök úrnak, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek, valamint nem szükségeltetik felhatalmazás a diplomáciai kirendeltségek vezetőinek, a nagyköveteknek; minden más esetben erre a felhatalmazásra, amit a külügyminiszter ad ki, szükség van. (17.10) A nemzetközi szerződés létrehozásához viszont már minden esetben a kormány felhatalmazása szükséges, hiszen a szerződés létrehozása már bizonyos kötelezettségeket keletkeztet a Magyar Köztársaságra nézve. A javaslat rögzíti a n emzetközi szerződés megkötésének eseteit, valamint szabályozza a szerződés megkötéséhez szükséges nemzetközi jogi cselekményekről való gondoskodást. Lényeges szabály, hogy a nemzetközi szerződést tartalmának megfelelően törvényben vagy kormányrendeletben k ell kihirdetni. A köztársasági elnök által megerősített szerződés a tárgya szerint minden esetben a kormány hatáskörébe tartozik, amit a kormány rendeletével hirdet ki. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynak a szerződés hivatalos és magyar nyelvű szövegén túl tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez, illetőleg a jogkövető magatartáshoz szükségesek. Fodor Gábor képviselőtársam a nyilvánosság kérdését feszegette, és próbált rávilágít ani a javaslat ebbéli hiányosságaira. Én ezt elfogadom, és ha módosító javaslatot nyújt be, akkor a támogatásáról a Magyar Demokrata Fórum biztosítja ezt a javaslatot, hiszen annak ellenére, hogy képviseleti demokráciában élünk, alapvető jog a nyilvánosság joga a minden előterjesztéshez való hozzáférés tekintetében. Azt azonban el kell ismerni, hogy a törvény a megkötött szerződések nyilvánosságáról gondoskodik. Hiszen előírja, hogy mit kell tartalmaznia ennek az okiratnak, ennek az ügyiratnak, és azt is el őírja, hogy ezt hogyan lehet nyilvánosságra hozni az internet lehetőségeit kihasználva, ami véleményünk szerint így jól van.
