Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
782 megkérdezték, most már nem. Igen ám, csakhogy a korábbi törvényt az igazságügyminiszter terjeszte tte elő. Tehát, ha ez hatályba lép, és ennek megfelelően az illető társadalmi szervezet, nevezetesen pont az előbb általam említett társadalmi szervezet mindent meg akar tenni az ügy érdekében, és lesni fogja, kinek a honlapját fogja lesni? Természetesen a z Igazságügyi Minisztériumét. De most ezt a törvényt a belügyminiszter terjesztette elő; tehát egyszerűen életszerűtlen, képtelen előírás. Van az Alkotmánybíróságnak két idevonatkozó döntése is erre nézve, sajnos ellentmond egyik a másiknak. Az egyik '91b en született, amelyik kimondja, hogy igenis, ha az egyeztetési eljárásban valamely szervezet, amelyet be kell vonni az egyeztetési eljárásba, kimarad, és nem tudott véleményt mondani még az előterjesztés végleges megfogalmazása előtt, akkor ez igenis alkot mánysértő. A másik a '92es alkotmánybírósági döntés, amely már nem mondja ezt kristálytisztán, hanem épp ellenkezőleg, azt mondja, hogy önmagában véve ez a mulasztás, hogy nem lett bevonva egy társadalmi szervezet az eljárásba, nem alkotmánysértés, de egy ébként lehetnek más alkotmánysértő vonzatai. Ez viszont természetes. Tehát ezt az ellentmondást úgy feloldani, hogy akkor ki is hagyjuk, véleményünk szerint nem megengedhető. Ugyancsak kifogásoltuk, és szó is volt már róla, hogy valóban az igazságügyminis zter hatáskörének kiterjesztését véljük ebben felfedezni, amikor is arról van szó, hogy mikor szükséges az egyetértése és mikor a véleménye. (15.50) Most már ilyen nincs, ez a '87esben volt, amikor a szakminiszter által előterjesztett rendelet szövegét is átnézte az igazságügyminiszter, és véleményezhette. Most az egyetértés szükséges hozzá, igaz, hogy meg van az határozva, hogy az alkotmányossági, jogharmonizációs és kodifikációs szempontokra tekintettel. De ha az egyetértés ebben az esetben nincs meg, a kkor ez végül is mégiscsak vétójogot jelent, és ezt mi nem nagyon tartjuk helyesnek, annál is inkább, mivel így a szakminiszter felelőssége csökken, sőt azt is mondhatom, hogy teljességgel meg is szűnt, akár ne is hozzon rendeletet, mert végül is úgyis az igazságügyminiszter fogja eldönteni. Igaz, hogy van még ott egy ilyen lehetőség, hogy ez esetben majd a kormányülésen döntenek, de ez mindenesetre a gondolat továbbvitele, és nem változtat azon a tényen, hogy igenis véleményünk szerint itt vétójoga van az igazságügyminiszternek. További észrevételünk volt az európai uniós jogalkotásban való részvételhez, amely elég röviden van taglalva; nem azt kifogásoljuk, hogy röviden van taglalva ebben az előterjesztésben, hanem azt kifogásoljuk, hogy meglehetősen zav aros és ugyanolyan életszerűtlen és a gyakorlatban szinte kivihetetlen szerintünk, mint ahogy a gyakorlatban megvalósíthatatlan az illető előterjesztő honlapján figyelni a jogszabályokat. Tehát ez azt mondja, hogy a jogszabály tervezetét, nem taglalja pont osan, hogy milyen jogszabály tervezetét, bármi lehet, jogszabály az önkormányzati rendelet is, erre ugyan azt mondták a bizottsági eljárásban, hogy arra nem vonatkozik, de ez nincs ideírva, az önkormányzati rendelet nem vitásan jogszabály, benne van ebben az előterjesztésben is, és itt utána az van, hogy az Európai Bizottságnak - jó, rendben van , az Európai Központi Banknak - jó, rendben van - és az Európai Unió tagállamainak is meg kell küldeni, igaz, hogy ott van még az is, hogy az európai közösségi jog által rögzített körben. Mi ezt nem ismerjük, nem tudjuk, hogy miről beszél a jogszabály. Ugyanakkor a 4. § megmondja, ennek az előterjesztésnek a 4. §a, hogy a jogszabálynak világosnak, logikusnak, nyelvtanilag helyesnek kell lenni s a többi. Akkor ez a 41. § az előterjesztés 4. §ával is ütközik, merthogy ez nem világos, az biztos, nem beszélve arról, hogy teljesen képtelenség. Tisztelt Országgyűlés! Képzeljük el ezt a lehetetlenséget, hogy bármilyen, Magyarországon megszületni kívánó jogszabályt egyezte ssünk a tagállamokkal is. Hogyan? Miként? Milyen mechanizmus alapján? Erről egyetlen szó nincs, de következtetni lehet arra, hogy ha nekünk ez kötelességünk, miért ne lenne nekik is. Vagyis majd a portugáloknak, a különböző európai uniós tagállamoknak a re ngeteg jogszabálytervezete eláraszt bennünket - nem fog elárasztani, mondanom
