Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
781 mutassák, hogy micsoda óriási változások történtek itt, és emiatt szükséges az önálló, új törvény, holott ez nem így van. Sokkal nagyobb baj azonban az, amikor már a jogforrásokról beszél, főleg amikor a törvényről beszél, amelyről szólván a '87es törvény részletes felsorolást tartalmazott, hogy mely társadalmi viszonyokat kell törvényben megfogalmazni, meghatározni; 27 ilyet sorol fel a '87es törvény. A helyzetet egyébként is bonyolítja, hogy tényleg , az alkotmányban is sok helyütt nevesítve vannak a törvények. Mint azt tudjuk, elfogadását tekintve háromféle törvény van: a minősített kétharmados, ilyen 6 van; az egyszerű kétharmados, amikor a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szav azata szükséges az elfogadáshoz, ilyen már 31 van; és van 11 normál törvény. Ha a számokat nézzük, a jogalkotási törvényben 27, 6, 11, 31, és még persze van több olyan törvény is, amely maga is meghatározza, hogy mely társadalmi viszonyt kell törvényben sz abályozni, tehát igen nagy ezeknek a száma, rendkívül bonyolult tehát a helyzet. De mégis, valamiféle fogódzót csak kellene adni a jogalkotónak, mert ha nincs… - és mi úgy ítéljük meg, hogy nincs, mert jelenleg a 20. § egy olyan általános megfogalmazást ta rtalmaz, ami igenis kétségeket támaszthat. Mert mindössze azt mondja a 20. § a) pontja, hogy az alkotmányban meghatározott tárgykörben - ezek csak a kétharmados törvények , utána azt mondja a b) pont, hogy minden más témában is törvényt alkothat. Igen ám, de ha minden más témában törvényt is alkothat, akkor vagy alkot, vagy nem alkot. Vagyis valaki mégiscsak rendezni fogja ezt a társadalmigazdasági viszonyt, és félő, hogy esetleg ezt megteszi a kormány, ami viszont nem szerencsés. A bizottsági tárgyalás s orán elhangzott az is a kormányelőterjesztő részéről, hogy a '87. évi XI. törvény oly elavult és oly időszerűtlen, hogy jobb lenne, ha nem is lenne. Valóban időszerűtlen, tényleg nagyon hosszú idő eltelt meghozatala óta, azonban gondolnunk kell arra is, h ogy meghozatala idején rendkívül haladó szellemű volt. Mert éppen mire volt kihegyezve az egész? Arra, hogy meg volt határozva ez a 27 téma, amiben mindenféleképpen az Országgyűlésnek kellett dönteni, vagyis ebben törvényt kellett alkotni. Ezzel azt próbál ta ez a szerintem akkor újszerű törvény meghatározni, hogy csökkentse az Elnöki Tanács jogalkotási jogkörét, vagyis a törvényerejű rendeletek számát, és a kormányrendeletek számát is, vagyis hogy igyekezzék megakadályozni ezzel az előírással a rendeletekke l való kormányzást. Tehát akkor pozitív volt, tudom, elavult. De valamilyen kötöttség feltétlenül szükséges, erről kellene szólni ennek a törvénynek vagy akár egy módosításnak. De nem erről szól, hanem egyetlen mondattal intézi el ezt az egyébként tényleg rendkívül bonyolult kérdést, és ez a félő benne, és ezért merül fel sokakban, hogy nincse mögötte valamiféle hátsó szándék, amelyet pontosan megfogalmazni természetesen most nem lehet, de mivel nyitva áll ennek a lehetősége, ez az egyik fő oka, amiért nem tudjuk támogatni ezt az előterjesztést. Kifogásoltuk az előkészítési eljárásban a jogszabályok véleményezési eljárását. A '87es törvényben is pontosan fel voltak sorolva, hogy kikkel kell véleményeztetni, ezek között szerepeltek a társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervezetek, amelyek valamilyen szinten kapcsolódtak az illető jogszabályhoz. Ez most kimaradt, helyette csak a köztestületek vannak, illetve van egy későbbi kitétel, amely azt mondja, hogy az illető előterjesztő honlapján olvashatók ez ek az előterjesztések, és aki akar, erről véleményt is alkothat. Én magam rendkívül tisztelem a technikát, különösen az elektrotechnikát, de kérem szépen, tisztelt Országgyűlés, gondoljanak bele abba, hogy ezek a társadalmi szervezetek, még ha országosak i s, többnyire társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Nem feltételezhető, hogy ezek ott fognak ülni, és lesik az illető előterjesztő honlapját, nem beszélve arról, hogy esetleg nincs is számítógépük. De ha igen, egy konkrét példát is hoztam fel a bizott sági tárgyalás során erre: mégpedig amit a társasházakkal kapcsolatos törvényelőterjesztés tárgyalása során is felhoztunk - ma is tárgyalja általános vitában a parlament , amikor arról volt szó, hogy a korábbi társasháztörvénynél megkérdezték nagyon hely esen a társasházi közös képviselők szövetsége véleményét is. Ki mondjon véleményt a társasházakról, ha nem a társasházi képviselők szövetsége? Nos, akkor még
