Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
780 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Minden jogrendszer szükségszerűen tökéletlen, mert nem számolhat előre az életviszonyok végtelen változatosságával és újszerű alakulásával.” - írja Szladits Károly jogtudós, az 1941ben megjelent “Mag yar magánjog” című tankönyvében. Tehát megismételve: “Minden jogrendszer szükségszerűen tökéletlen, mert nem számolhat előre az életviszonyok végtelen változatosságával és újszerű alakulataival.” És ez valóban így van. Ugyanakkor ez a megállapítás mégsem m enti fel a jogalkotót, hogy ne kísérje állandó figyelemmel az életviszonyokat, a társadalmi viszonyokat, a gazdasági viszonyokat, hiszen a jogszabályok ezeket szabályozzák, és ne kísérelje meg az életviszonyok, társadalmigazdasági viszonyok változása sorá n valamilyen formában a hatályos jogszabályokat összhangba hozni ezekkel a megváltozott társadalmi viszonyokkal. Az előttünk lévő törvénytervezet a jogszabályok sorában egy különös jogszabály, hiszen maga határozza meg a jogalkotásról szólván, hogy milyen szabályok vonatkoznak a jogalkotásra, mi a személyi hatálya, a tárgyi hatálya, mi az egész eljárási mechanizmusa, ki terjeszti elő, hogy terjesztheti elő, egyáltalán milyen törvények vannak. Tehát egy igen különös és sajátos jogszabályról van szó, amely ne m vitás, meglehetősen régi, 1987. évi XI. törvény, nyugodtan lehet azt mondani, hogy elszállt már felette az idő. Különösen az elmúlt 13 évben a társadalmigazdasági viszonyok nagyban megváltoztak, azt is lehet mondani, hogy szinte teljességgel megváltozta k ahhoz képest, mint ahogy ez az 1987. évi XI. törvény megszületett. Következésképpen már csak az idő múlása miatt is időszerű és feltétlenül fontos ennek a régesrégi, idejétmúlt törvénynek a módosítása, megváltoztatása. Mi ezzel teljességgel egyet is ért ünk. Még akkor is, ha tudjuk azt - a bizottságban is elhangzott , hogy nagyon sok ország van, ahol egyébként nincs is jogalkotási törvény. Magyarországon is hosszú ideig nem létezett ilyen, bár a magyar jogtörténet ismer ide vonatkozó rendelkezéseket, már akár a szabad királyi városok idejéből, amikor statútumot, rendeletet alkottak. Voltak egyes szabad királyi városok, amelyek külön statútumban határozták meg, hogy miként kell a saját területükre vonatkozó rendeletet, statútumot előterjeszteni, megfogalma zni, elfogadni, kihirdetni. Voltak aztán olyanok is, ahol magasabb jogszabály határozta meg egy alacsonyabb szinten lévő joghatóságnak a jogalkotási mechanizmusát. Erre jó példa az 1930. évi XVIII. törvénycikk, amely a főváros közigazgatásáról szól, és ame ly részleteiben foglalkozik azzal, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága a törvénycikkeket, tehát a főváros területére és a főváros által kibocsátott szabályrendeleteket milyen formában alkothatja meg. Tehát önmagában véve valójában az, hogy ninc s jogalkotási törvény, nem lenne hiba, valahogy áthidalható lenne - ám itt van. És egy régi van, és ezzel kapcsolatban beidegződések vannak, és ezt valóban időszerű és feltétlenül módosítani kell, ezzel magunk is egyetértünk. Nem értü nk azonban egyet azzal, hogy ezt feltétlenül, legalábbis ezt az előterjesztést, ennek a tartalmát önálló törvényben kellett volna előterjeszteni. Ezt nem értjük teljesen világosan, még akkor sem, hogyha valóban a '87es törvényhez képest szerkezetében megv áltozott ez az előterjesztés, hiszen, mint ahogy itt szó volt már róla, a '87es törvény először is meghatározza magukat a jogforrásokat, vagyis felsorolja a jogszabályok fajtáit és ezek hierarchiáját, vagyis rögtön az elején már tudni lehet, hogy miről is van szó. (15.40) Majd ezután beszél gyűjtőfogalomként a jogszabályról és a jogszabály személyi, tárgyi hatályáról, előterjesztésének különböző mechanizmusáról és minden általános kérdésről. A jelen előterjesztés megváltoztatta ezt a szerkezet, és előbb be szél az általános részről, majd utóbb magukról a jogforrásokról, a törvényről és a többi jogforrásról. Szerintem logikailag pont fordítva van, mint ahogy Avarkeszi Dezső igen tisztelt képviselőtársam ezt mondta. Logikailag szerintem inkább azt kellene megf ogalmazni - mint ahogy azt a '87es megtette , hogy miről van szó, aztán általánosságban beszélünk róla. De ez persze véleményeltérés, ez önmagában véve nem jelenthetne semmit, ez csak egy gondolat. Én a gondolatot továbbviszem, és arra gondolok, hogy ez a szerkezeti változás azért van, hogy ezzel is mintegy
