Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
777 bekövetkezett államszervezeti változások és a gyakorlati tapasztalatok szükségessé tették új jogalkotási törvény kidolgozását. A kormány a jogalkotásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az alkotmányban kívánja rögzíteni, meghatározva a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket is.” A jelenlegi kormány szintén foglalkozott programjában a jogalkotás kérdéseivel, és a következő gondolatokat fogalmazta meg: “A szilárd jogállamiság feltételeinek biztosítása a kormány kiemelkedő feladata. A jogállamisághoz hozzátartozik a jogalkotás hektikusságának megszüntetése, a gyakori jogszabálymódosítások mellőzése, az egyértel mű szabályok megállapítása az Európai Unió jogával harmonizáló minőségi jogalkotás útján. A civil szervezetek bekapcsolódnak az állami döntések, elsősorban a törvényalkotás előkészítésébe. A kormány féléves munkatervét a Magyar Közlönyben rendre megjelente ti, így ösztönözve a civil szervezeteket, hogy jelezzék, mely jogszabálytervezetek előkészítésében kívánnak részt venni, illetve mely jogszabálytervezetek kapcsán kívánnak véleményt nyilvánítani. (15.20) A kormány messzemenő nyitottsággal kíván műkö dni, és erre ösztönzi a többi hatalmi ág intézményeit. Élve a modern technikai lehetőségekkel, működésének minél több mozzanatát kívánja az interneten követhetővé és ellenőrizhetővé tenni, egyben biztosítva a véleménynyilvánítás lehetőségét is.” Tehát az e lmúlt időszak valamennyi kormánya arra törekedett, hogy újraszabályozza a jogalkotási területet, új jogalkotási törvényt alkosson. Ezek után meglehetősen nagy meglepetésként ért minket, hogy az alkotmányügyi bizottságban az ellenzék ezt a javaslatot elutas ította, bár azt örömmel hallottam, hogy például az önkormányzati bizottság egyhangú szavazással biztosította a támogatásáról, és a társadalmi szervezetek bizottságában is nagy többsége volt az igennek. Nem ez az egy törvényjavaslat járt így egyébként az al kotmányügyi bizottságban, hiszen ugyanezen az ülésen tárgyaltuk az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot, az alkotmánybírósági törvényjavaslatot, illetve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárási törvényjavaslatot, valamint a Nemzetközi Büntet őbíróság statútumával kapcsolatos közjogi törvénymódosításokat is. Ma reggel a televízióban elhangzott, hogy az egyik fideszes képviselő urat kezdik már Gromikóhoz hasonlóan “mister Nyetnek” hívni, ahogy őt hívták annak idején NyugatEurópában. Mintha az a lkotmányügyi bizottságban nagyon sok Gromiko ült volna, hiszen az alkotmány 10 nem szavazatot kapott, az alkotmánybírósági törvényjavaslat 11 tartózkodást, a jogalkotási törvényjavaslat szintén 11 nemet, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos törvényjavas lat 11 tartózkodást, és a statútummal kapcsolatos törvényjavaslat is 11 nem szavazatot. Tehát úgy néz ki, hogy az egész csomag meglehetősen nagy elutasítással találkozott. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy mit lehet akkor tenni ebben a helyzetben, de e rre majd a felszólalásom végén szeretnék visszatérni. Mi is volt az indoka annak, hogy új jogalkotási törvény bevezetésére tett javaslatot a kormány? Én azt hiszem, a mi korosztályunknak az egyik alapvető olvasmánya volt az elmúlt évtizedekben Murphy számo s törvénykönyve; Murphy egyik törvénye úgy hangzik, hogy ha tiszteled a törvényt és szereted a kolbászt, akkor ne firtasd, hogyan készülnek. Én azt hiszem, mindnyájan, akik jó néhány éve képviselők vagyunk a magyar parlamentben, akár ellenzéki oldalon, aká r kormánypárti oldalon, hiszen többségünk mind a kettőt megtapasztalta, jó néhányszor úgy láttuk, hogy nagyon komoly problémák vannak a törvényalkotásunkkal. Az előző kormány programjából már idéztem, hadd mondjak el még egy idézetet ebből a programból. Úg y fogalmaz ez a program: “Az 198990ben végbement rendszerváltozást a jogrendszer teljes átalakítása kísérte. Az elmúlt nyolc évben ezért a mennyiségi jogalkotáson volt a hangsúly. A legfontosabb közjogi és gazdasági jogi szabályok megszülettek, így a jog alkotás új szakaszba lépett. A kormány várakozásai szerint eljött az átgondoltabb, körültekintőbb és minőségibb jogalkotás ideje.” Én azt hiszem, minden kormány megfogalmazza ezt az igényt, és
