Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
778 valahol mindig jelentős gondok akadnak menet közben a jogalkotá ssal, és ez szinte tényleg független attól, hogy éppen melyik kormány fő feladata a jogalkotás előkészítése. Azt hiszem, mindnyájan tudnánk számos példát hozni arra, amikor menet közben vesszük észre egyegy törvényjavaslat hibáit, akár jogszabályszerkesz tési problémákat, akár koherenciazavart más jogszabályokkal, akár nyelvtani, szövegezésbeli problémákat. Tehát szerintem ez a helyzet önmagában indokolja azt, hogy át kell gondolnunk az egész jogalkotás helyzetét. Maga a törvényjavaslat indokolása két fő é rvet sorol fel, ahogy ezt Szentgyörgyvölgyi képviselő úr is elmondta a kisebbségi vélemény ismertetésekor: az egyik az európai uniós csatlakozásunk kérdése; a másik pedig az az eltelt több mint tizenöt év, amely az egész gazdasági, politikai, társadalmi re ndet megváltoztatta, és amely igényli ezen a területen is a változtatást. Az indoklásban az is szerepel, hogy tulajdonképpen a jelenlegi alkotmány keretei között is meg lehetne alkotni ezt a jogalkotási törvényt, mégis van három olyan terület, aminek fonto s volt az alkotmány szintjére való emelése, és egyébként az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatban ezek szerepelnek. Az egyik ilyen, hogy az általánosan kötelező normákat jogszabályba kell foglalni; a másik a miniszteri jogalkotás kérdése, hogy a m iniszter csak felhatalmazás alapján alkothat jogszabályt; a harmadik pedig a jogalanyokra hátrányos visszaható hatály tilalma. Úgy gondolom, hogy ezek valóban olyan fontos elemek, amelyeket feltétlenül szabályozni kellett az alkotmányban is. Az európai uni ós csatlakozással kapcsolatban az egyik nagyon fontos elem a 2002. decemberi alkotmánymódosítás által megkövetelt változások keresztülvezetése; gondolok itt a Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendeletalkotási jogára. A másik ilyen fontos elem a jogharmonizá ciós célú jogalkotás feltételeinek a biztosítása; gondolok itt a szakminiszter, illetve az igazságügyminiszter feladatainak pontosítására, elhatárolására, kapcsolatára; egy további ilyen elem: véleményeztetés az uniós intézményekkel. A harmadik pedig a ta gságból eredő jogalkotási kötelezettségek tervszerű rendbe foglalása. Itt szeretném megjegyezni, hogy nagyon fontosnak tartom azt a terminológiai különbségtételt, amelyet tartalmaz a tervezet, hogy jogszabálynak csak a hazai, a magyar jogalkotó szervek ált al megalkotott joganyagot nevezi, ugyanakkor pedig az európai uniós joganyagok mint az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi aktusai, így szerepelnek a javaslatban, és a javaslat nyilván csak az előző kategóriára fogalmaz meg szabályokat, tehát a haza i jogszabályokra. Nagyon fontos szempont volt, mint az előbb már beszéltem róla, minden eddigi kormány törekvése: a minőségi jogalkotás kérdése. Itt három elemet szeretnék megemlíteni: az egyik, amiről már többen szóltak, a hatásvizsgálat kérdése, külön me ghatározva az előzetes hatásvizsgálat szerepét, feladatait, illetve a jogszabályok megalkotása után az utólagos hatásvizsgálat követelményeit. A másik ilyen fontos terület a jogalkotás nyilvánossága; elsősorban a társadalmi szervezetek bizottságának többsé gi, illetve kisebbségi véleményt elmondó képviselői szóltak erről részletesebben, de én is szeretnék még erre később kitérni. A harmadik fontos elem pedig a folyamatos gondozás kérdése, az a kötelezettség, hogy a jogalkotók folyamatosan figyelemmel kísérjé k az egész hazai jogrendszer állapotát, helyzetét, koherenciáját. A javaslat szerkezete megváltozott a korábbiakhoz képest - erről Szentgyörgyvölgyi képviselő úr beszélt, és gondolom, a vezérszónoklatában majd részletesebben ki fog rá térni , hiszen az ál talános rendelkezések szerepelnek az első helyen, majd ezt követi a jogszabályok felsorolása, rendszere, az egyes jogforrások megnevezése, külön kiemelve a rendkívüli jogszabályokat is, ami új ebben a rendszerben, de az alkotmányos követelményeknek, úgy go ndolom, az felel meg, ha ezek itt szerepelnek. (15.30) Külön fejezetet alkotnak a kormányzati jogszabályelőkészítés feladatai, a különös jogszabályelőkészítési eljárások, ezen belül is a törvényalkotási eljárás, a Nemzeti Bank elnökének rendeletével kapc solatos eljárás, az önkormányzati rendelet, illetve a közös szabályok. Fontos eleme
