Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
776 A civil szervezetek a jelen esetben csak kutatómun ka után jutnak hozzá a törvényjavaslatokhoz. A tárcáknál az internetes megjelenítés elég rapszodikus. Sokszor tárgyalunk törvényjavaslatokat, amelyek rajta vannak a minisztérium honlapján, de elég nehezen találhatók meg ezek a javaslatok. Nagyon messze vag yunk még az eközigazgatástól, nagyon messze vagyunk még az ekormányzástól és nagyon messze vagyunk az etörvényalkotástól, főleg azért vagyunk messze, mert erre a területre nagyon kevés pénz van, például a 2003as, de még kevesebb a 2004es költségvetésb en. Nincs tisztázva a törvényjavaslatban a civil szervezetek szerepe az Országgyűlés bizottsági munkájában sem, hiszen ez minden bizottság esetében másként történik meg. Ez általában szokásjogon alapuló dolog, tehát például a Házszabály sem rendelkezik egy értelműen erről a kérdésről. Összefoglalva: a Magyar Demokrata Fórum olyan képviselőjeként, aki a társadalmi szervezetek bizottságában dolgozik és a társadalmi szervezetekkel foglalkozik, a beterjesztett törvényjavaslatot nem támogatom. Köszönöm megtisztel ő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek, az MSZP k épviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon jelentős törvénycsomag egyik legf ontosabb eleméről kezdjük meg a vitát, a jogalkotási törvényjavaslatról. Mik az előzményei ennek a törvényjavaslatnak? Elhangzott már a bizottsági előadók szájából is, hogy több mint tizenöt éve született az a törvény, amely jelenleg szabályozza ezt a terü letet, az 1987. évi XI. törvény - és nem törvényerejű rendelet, ahogy, gondolom, véletlenül elhangzott az előzőekben. Eddig valamennyi parlamenti ciklusban, valamennyi kormány törekvései között szerepelt az, hogy valamit változtassunk ezen a területen. Az Antallkormány idején módosították a jogalkotási törvényt, az 1991. évi LIX. törvénnyel a legfontosabb, a rendszerváltással összefüggő változtatásokat végrehajtották. '94 és '98 között az első szocialistaliberális kormány az alkotmányozás keretében gondol ta megváltoztatni a jogalkotás szabályait. Mint emlékezetes, létrejött egy alkotmányelőkészítő bizottság, az Országgyűlés elfogadta az új alkotmány koncepcióját, és elkészült az első normaszöveg is, ezt azonban az Országgyűlés akkor már nem tudta tárgyaln i, később pedig nem került sor - az én legnagyobb sajnálatomra - erre a munkára, nem folytatódott az alkotmányozás. Ennek kapcsán vitatkoznék Fodor Gábor képviselőtársammal. Szerintem igenis szükség lenne arra, hogy Magyarországnak új alkotmánya legyen, ne mcsak azért, mert a rendszerváltó országok közül egyedül Magyarország az, amelyik a rendszerváltás után nem alkotott új alkotmányt, és nemcsak azért, mert '89ben az alapító atyák is úgy gondolták, hogy ez csak egy ideiglenes megoldás - ezt tartalmazza is alkotmányunk szövege , hanem azért is, mert sok szempontból ma már használhatatlan az alkotmány, újra kellene szerkeszteni, számos kérdést újrafogalmazni, az európai uniós csatlakozás miatt is érdemes lenne új alkotmányban gondolkodni. Tudomásul veszem, h ogy a jelenlegi politikai helyzetben ez nem elképzelhető, de kérem, hogy egyszer és mindenkorra ne adjuk fel azt, hogy legyen új alkotmányunk. '98 és 2002 között az előző kormány is úgy gondolta, hogy szükség lenne új jogalkotási törvényre. Az akkori kormá nyprogramnak az a fejezete, amelynek “Magas színvonal a törvényhozásban” volt a címe, a következőket tartalmazta: “A megalkotása óta eltelt időszakban
