Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
760 rendszer helyébe a monista lépjen, hiszen az ellenzék lehetőséget kap arra, hogy alkotmányossági aggályaival a legfőbb alkotmányvédő szervhez, az Alkotmánybírósághoz forduljon. A törvé nyjavaslatnak nagyon fontosak azok a rendelkezései, amelyek a nemzetközi szerződéseknek a jogrendszerben és az egész alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét körvonalazzák. Tudjuk jól, hogy általános elv szerint az alkotmányt a jogforrások hierarchiáj ában a nemzetközi szerződések követik, a gyakorlat azonban ettől eltér abban az esetben, amikor a nemzetközi szerződést kihirdető, becikkelyező jogszabály a hierarchiában alacsonyabb szinten áll, mint az a törvény, magasabb szintű jogforrás, amely beleütkö zik a kihirdetett nemzetközi szerződésbe. Mivel az előttünk fekvő törvényjavaslat egy mérsékelt dualista felfogást tükröz, nem is tudja ezt az ellentmondást végérvényesen megoldani, azonban kísérletet tesz arra, hogy a mostaninál szakszerűbb, hatékonyabb s zabályozást tartalmazzon. Jelenleg az alkotmánybírósági törvény csak annyit mond ki, hogy ilyen ütközés esetén meg kell teremteni az összhangot, ki kell küszöbölni az ellentéteket, fel kell számolni a kollíziót. A mostani törvényjavaslat túlmegy ezen, mert az Alkotmánybíróságot arra kötelezi, hogy felfüggessze az eljárását, s 1218 hónapi átmeneti időszakot biztosítson a jogalkotók, illetőleg a nemzetközi szerződést megkötők számára ahhoz, hogy ezt a kollíziót, ezt az ellentétet kiküszöbölje. A végső megold ás azonban az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Alkotmánybíróság, amennyiben nem történik meg e kollízó feloldása, megsemmisíti a kormányrendeletet, amely kihirdette, becikkelyezte a nemzetközi szerződést, ám ehhez a törvényjavaslat hozzáteszi azt, hogy mindez nem érinti a Magyar Köztársaság vállalt nemzetközi kötelezettségét. Ez egy elég komoly elvi probléma - a gyakorlatban persze az előfordulási lehetősége minimális , tudniillik kiiktatja a magyar jogrendszerből a nemzetközi szerződést, azonban, nagyo n helyesen, nem változtatja meg Magyarország nemzetközi pozícióját, nem teszi lehetővé azt, ezt egyébként a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény 27. §a sem engedi meg, hogy a belső jogára hivatkozva az állam, a Magyar Köztársaság ne teljesítse nemzetközi kötelezettségét. Nagy érdeme az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, hogy elválasztja egymástól a jogszabályok utólagos normakontrollját és a jogszabályban kihirdetett, nemzetközi szerződések esetében szükséges, utólagos normakontrollt. Ez a két i ntézmény eddig a szabályozás síkján azonos elbírálás alá esett. A nemzetközi szerződések sajátos helyzete következtében azonban szükséges az, hogy ilyenkor is egy speciális eljárást alakítsunk ki, s tulajdonképpen egy új hatáskörrel bővítsük az Alkotmánybí róság jogosítványainak listáját. Amikor az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződést kihirdető, becikkelyező jogszabályt vizsgál az utólagos normakontroll keretében, akkor a törvényjavaslat szerint ugyanúgy jár el, mint amikor a nemzetközi szerződésbe ütközik egy magasabb szintű jogszabály. Itt is 1218 hónapos idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy kiküszöböljék az alkotmányellenességet; amennyiben ez nem történik meg, akkor az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, de a törvényjavaslat hangoztatja, hogy min dez nem érinti a Magyar Köztársaság vállalt nemzetközi kötelezettségét. A probléma természetesen itt is ugyanaz, mint az előbb említett esetben. Új elem a törvényjavaslatban az is, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően pontosabb értelmezést ka p az alkotmányértelmezés annyit vitatott kategóriája. A törvényjavaslat kimondja, hogy az Alkotmánybíróság csak konkrét alkotmányjogi probléma esetén jogosult az alkotmányértelmezésre, s kimondja azt is, hogy e konkrét alkotmányjogi problémának közvetlenül levezethetőnek kell lennie az alaptörvényből. Ennek hiányában az Alkotmánybíróság nem jogosult az alkotmányértelmezésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt is bővülnek az ellenzék jogosítványai, hiszen a képviselők egyötöde is kérhet alkotmányértelmezést. Ez már önmagában egy olyan eszköz, hogy a mostani parlamenti ellenzéknek érdemes lenne támogatni ezt a törvényjavaslatot. (13.00)
