Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
761 Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Két új elemmel bővül az Alkotmánybíróság hatásköre, ezekre a bizottsági többségi vélemény ismerte tésekor már utaltam. Most idő hiányában kizárólag arra nyílik lehetőségem, hogy nagyon röviden értékeljem a jogegységi határozat alkotmánybírósági kontrollja körüli vitát. Megítélésem szerint valóban nagyon komoly érvek szólnak mindkét álláspont mellett, m ind az Alkotmánybíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság álláspontja mellett. Azonban, mint erre Vastagh Pál alkotmányügyi bizottsági elnök úr a felszólalásában utalt, valójában a jogegységi határozat normafunkciót teljesít. A bíróságok számára a jogegységi hatá rozatok figyelembevétele, teljesítése kötelező. Ilyen értelemben, s nem jogelméleti felfogásban, a jogegységi határozat úgy értelmezhető, mint az állami vagy önkormányzati irányítás egyéb jogi eszköze. Ugyanaz a funkciója, ugyanúgy kizárólag egy szervezetr endszerre, meghatározott címzettekre érvényes, mint ezek az egyéb úgynevezett jogi eszközök. Kétségtelen, hogy a bíróság nem hierarchikusan felépített szervezetrendszer, azonban a jogegységi határozat ezt a hierarchizáltsági elemet valamelyest az igazságsz olgáltatási hatalom esetében mégis megjeleníti. Elhangzott többször az az ellenérv, hogy a javasolt megoldás a Legfelsőbb Bíróságot mintegy alárendelné az Alkotmánybíróságnak, egyfajta nemkívánatos hierarchikus viszony keletkezne a kétféle hatalmi ág közöt t. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen viszony nem jönne létre, hiszen a törvényhozó hatalom és az Alkotmánybíróság között sincs semmiféle hierarchikus kapcsolat, és a végrehajtó hatalom és az Alkotmánybíróság között sincs. Önmagában az, hogy az Alkotmánybíró ság a normatív aktusokat felülbírálja abból a szempontból, hogy azok alkotmányosak, avagy sem, nem jelent semmiféle irányítási, felügyeleti, sőt a szó államigazgatási értelmében még ellenőrzési jogviszonyt sem. Ennek következtében megítélésem szerint helye s az, ha az igazságszolgáltatási hatalmi ág, a bírói hatalom tevékenysége is egyfajta alkotmánybírósági kontroll alá kerül. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tizennégy óráig szünetet rendelek el. Köszönöm figyelmüket. (Szünet: 13.0314.02 Elnök: dr. Wekler Ferenc Jegyzők: Podolák György és dr. Vidoven Árpád) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntök mindenkit, akik jelen vannak a teremben, és azokat is, akik figyelemmel kísérik az Országgyűlés mai munkáját. (dr. Wekler Ferenc) Folytatjuk az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Rubovszky György, a Fidesz képviselője mondja el a frakció álláspontját. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint bizottsági előadó ismertettem az alkotmányügyi bizottságban az Országgyűlésben lévő jelenlegi kisebbség álláspontját , amikor kihangsúlyoztam azt, hogy nem ellene szavaztunk az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatnak, hanem az általános vitára való alkalmasság tárgyában tartózkodtunk a szavazástól. Szeretném megismételni címszavakban azokat, amiket akkor elmondtam, hiszen a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának a törvényjavaslattal kapcsolatban ez az álláspontja. Minden körülmények között pozitívumként kell megemlítenünk azt, hogy a jelenlegi törvényjavaslat lényegesen részletesebben szabályozza az Al kotmánybíróság munkájának eljárásjogi szabályait, lényegesen részletesebben tartalmazza az eljárásjogi szabályokat, és ezzel egyszersmind
