Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
751 Örömmel látom azt, hogy a kormány oldaláról vagy a kormányzati képviselők részéről már nincsenek olyan javaslatok, mint az előző ciklusban, hogy csak alkotmányozással együtt, csak egy alkotmányozási folyamat részeként hajlandóak ez ekről a kérdésekről beszélni. Úgy tűnik számomra, hogy a saját kormányukkal szemben sokkal megértőbbek voltak, mondhatnám udvariasan is; ha kevésbé udvariasan szeretném mondani, akkor azt mondom, hogy sajnos az üléspontjuk folyamatosan meghatározza az állá spontjukat, még az alaptörvény ügyében is, amit bizonyára mentesíteni kellene a mindenkori ellenzéknek és a mindenkori kormánypártnak is az éppen aktuális érdekeitől. (12.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégiben a kormányzati oldalról és házelnök asszony részéről is elhangzott az új alkotmány és az új alkotmányozás folyamata. Mi több, egy éven belül vagy ebben a parlamenti ciklusban kellene alkotmányt létrehoznunk. Ezzel nincs összhangban a törvényjavaslat, hiszen sem az alkotmánymódosításban, sem az új jo galkotási törvényben nem látunk alkotmányozási elképzelést, valamiféle eljárási rendre tett javaslatot például, ami egy új alkotmány kidolgozásának elvi és jogszabályi alapját jelenthetné. Másfél év tapasztalatai sajnos azt mutatják, hogy a kormány alábecs üli és elkerüli a politikai konszenzuskeresés fontosságát, illetve azt csak akkor tartja fontosnak, amikor pártjai éppen ellenzékben vannak. Tisztelt Képviselőtársaim! Három tárgykörről szeretnék külön említést tenni. A javaslat 1. §a arra ad felhatalmazá st, hogy hazánk az alkotmányból eredő egyes hatásköreit nemzetközi szervezet útján, a nemzetközi szervezet többi tagállamával közösen gyakorolhatja. Ez a szabály az alkotmányba korábban már beiktatásra került: a csatlakozási klauzula leképezése. Fontos kül önbség azonban, hogy az Európai Unió esetében teljesen egyértelmű a helyzet. Csatlakozásunk a szuverenitás korlátozásával, az állami főhatalom egyes eszközeinek a korlátozásával jár. Ezt most tudjuk, tehát fel tudunk erre készülni. A mostani javaslatnak az onban véleményem szerint lehet olyan következménye, hogy hazánk bármely nemzetközi szervezethez történő csatlakozásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükségeltetik. Az alkotmányból eredő hatáskörök - ezt az alkotmányból idéztem - fog almának és terjedelmének meghatározása adott esetben bizonytalan és vitatható is lehet. Így előfordulhat, hogy a javasolt rendelkezés hiánya elvileg minden nemzetközi szervezetet érinthet, melyben Magyarország jelenleg is tag vagy a jövőben tag kíván lenni . Érdekes fejlemény az alkotmány jelenlegi 2/B. §ának módosítása is. Jól emlékszünk, ez volt az a szakasz az alkotmányban, mellyel kapcsolatban az egy évvel ezelőtti vitában igen nagy ellenvélemények hangoztak el, aztán megszületett a közös álláspont az ö nálló és közös hatalomgyakorlás kérdésében. A mostani javaslat eléggé nagyvonalúan bánik ezzel a politikai megállapodással, hiszen nyelvtani pontatlanságra hivatkozva, egyszerűen elhagyja a mondat második részét, ezzel meg is változtatva egyébként az egész szakasznak a lényegét. Az eredeti szöveg így hangzik: “Az alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.” Ehelyett a szövegpontosítás - amit az el őterjesztés tartalmaz - úgy rövidíti le az előző egy évben nagy konszenzuskeresés után kikényszerített szöveget, hogy “Az alkotmányból eredő hatásköreit az Európai Unió intézményei útján, a többi tagállammal közösen gyakorolhatja.” Nem azt kifogásolom, hog y melyik szöveg jó, hanem azt a tényt, hogy egy nagy, hosszú egyeztetés után elfogadott szöveget egyszerűen szövegpontosítás címén rövidítenek le. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat 4. §a felvet egy kérdést, amely úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés megerősíti vagy elfogadja a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedően fontos, továbbá az Országgyűlés hatáskörében vagy alkotmányban lévő törvényhozási tárgykört érintő nemzetközi szerződéseket - így kezdődik a 4. §. Itt számomra az a ké rdés vetődik fel, hogy elegendőe pusztán az Országgyűlés döntése valamely nemzetközi szervezetből történő
