Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
752 kilépésünk ügyében. Ha a csatlakozásról népszavazás döntött, logikus lenne, ha egy esetleges kilépést vagy felmondást úgyszintén kötelező és ezáltal ügydöntő népszavazás előzne meg. Ha egy ilyen kilépésre netán sor kerülne a jövőben, akkor a jelenlegi tervezet alapján az a helyzet állhat elő, hogy a belépésről egy nemzet dönt, ügydöntő népszavazáson, a kilépésről viszont dönthet az Országgyűlés is. Ez a körülmény hazánk európai uniós és NATOtagságával összefüggésben is felmerülhet. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi szervezethez történő csatlakozás esetében azért egy közös gondolkodást kérnék a parlamenti pártoktól, hogy gondoljuk végig azt, hogy mi a helyes és követendő út akkor, amikor népszavazással lépünk be vagy erősítjük meg a belépésünket egy nemzetközi szervezetbe, hogyan kellene a kilépést szabályozni. Itt elhangzott a korábbi alkotmánymódosítás kapcsán, hogy a kilépés belefoglalása az alk otmányba udvariatlanság, pesszimizmus és bárkinek a felesleges riogatása lenne. Biztos vagyok benne - végignézve általában is a nemzetközi szerződéseket , hogy a nemzetközi szerződések eleve úgy épülnek fel, hogy a csatlakozás feltételei mellett tartalmaz zák a kilépés és a felmondás módját is. S ha az előttünk álló nagy történelmi folyamatra gondolok, talán a szükségessége is indokolt, hiszen az Unió belső reformja, az alapító szerződések módosítása, az új tagok felvétele, az euróövezethez való csatlakozás unk szintén olyan kérdések, amelyek a későbbiekben felvethetik egy esetleges újabb hazai népszavazás megtartását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az áprilisi szakmai egyeztetésre megküldött anyag nem tartalmazott egy olyan részt, amit most az 5. § tartalmaz. En nek alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy törvény esetében, még annak aláírása és kihirdetése előtt az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kérhessen. Ugyanez a kormánykoalíció 199498 között egyszer már szembesült ezzel az előzetes normak ontrollal. A Hornkormány idején az Alkotmánybíróságról szóló törvény a köztársasági elnök kezdeményezési joga mellett lehetőséget biztosított arra, hogy az Országgyűlés, annak állandó bizottsága és 50 országgyűlési képviselő előzetes normakontrollt kezdem ényezzen az Alkotmánybíróságnál. Akkor egy konkrét törvénnyel kapcsolatos normakontrollkezdeményezést követően az Alkotmánybíróság kimondta a Házszabály alkotmányellenességét, hiszen nem élhettek a parlamenti képviselők ezzel a jogosítványukkal, mert a Há zszabálytól való eltérés négyötödös rendelkezése miatt ez mindig a többség kényénekkedvének volt kiszolgáltatva. Az Alkotmánybíróság felhívta az akkori kormánytöbbséget, az MSZPt és az SZDSZt, hogy küszöbölje ki az alkotmányellenességet. A megoldást akk or az MSZP és az SZDSZ abban találta meg, hogy az egész jogintézményt megszüntette. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényből törölték az Országgyűlés, az állandó bizottság és az 50 képviselő normakontrollkezdeményezési jogát. Nyilvánvaló, hogy az előző kor mányzati ciklusban és ellenzékben is érezték ennek a megszüntetett intézménynek a hiányát. Most, kormányzati pozícióban pedig egyenesen a saját korábbi javaslatuk ellen tesznek egy javaslatot. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyészségi törvény, illetőleg az ügyészség kormány alá rendelése, ezen alkotmánybírósági normakontroll vagy akár a nemzetközi kötelezettségvállalásban az operatív feladatok érdekében operatív módosításokat javasoltunk az előző ciklusban; ezek mind azt bizonyítják, hogy aki csak az orráig lát, és a saját ciklusának a végéig gondolkodik, az a következő ciklusban orra bukhat. Ezért nagyon jó lenne, ha olyan törvényelőkészítések és olyan törvények kerülnének elénk, különösen kétharmados törvényekben, amelyekről ciklusokat átívelő módon tudnán k gondolkodni egyegy kérdésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra ez a normakontrollal kapcsolatos szabályozás nem több, mint annak beismerése, hogy rossz dönté st hoztak 1997ben, amikor a normakontrollt megszüntették. Most azt mondani, hogy akkor az Országgyűlését vettük el, most pedig a kormánynak kívánunk ilyen jogot adni: egyrészt a kormány végrehajtó hatalom, másrészt pedig az Országgyűlés többségével minden bizonnyal a kormány is jobb pozícióban lenne, ha akar is élni ilyen kezdeményezéssel.
