Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
750 az volt, hogy folytassunk le egy koncepcionális vitát, majd annak eredményét figyelembe véve készítsük el a törvényjavaslatot. A törvényjavaslatnak és a koncepciónak is elég szomorú vége lett. Az akkori ellenzék, az MSZP és az S ZDSZ véleménye két pontban foglalható össze: nem támogatják sem a koncepciót, sem a később megalkotott törvénytervezetünket, hiszen az egész kérdéskör rendezését csak egy alkotmányozási folyamat részeként tudják elfogadni, és az említett törvények megalkot ásának előfeltételéül egy új alkotmány kidolgozását határozták meg. Az érdemi vitát teljesen feleslegesnek tartották, hiszen csak új alkotmány keretében kívántak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ez azért volt hiú ábránd, mert abban az időszakban önök az MSZP és az SZDSZ képviseletében egy közel három évig tartó alkotmányozási folyamatban szembesültek azzal, hogy milyen messze voltak egymástól azok az álláspontok, amelyekben részeredményeket el tudtunk volna érni az előterjesztés elfogadásával, de az csak kibú vó volt, ha valaki arra hivatkozott, hogy majd egy új alkotmány keretében meg tudjuk ezeket a kérdéseket vitatni. 2000 szeptemberében aztán szintén elkészítettük az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, és az Országgyűlés elé terjesztettük. Az indok ok szintén hasonlóak voltak: az akkori ellenzék politikai akaratának hiányában a bizottsági vitáig sem jutott el a törvényjavaslatunk. Tehát a kormányzatnak volt miből dolgoznia már a kormányváltás óta, és a kormányváltás óta kellő idő is lett volna egy so kkal alaposabb előterjesztésre. Most, amikor a kormány körmére égett a munka, most benyújtotta. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten úgy kerül az Országgyűlés elé egy alkotmánymódosítás, hogy nem volt négypárti egyeztetés ebben. Azt állítani, hogy a négyp árti helyett a “kiküldtük szakértői egyeztetésre” című felirat felér azzal, amit egy négypárti egyeztetés jelent, ez az egész demokratikus jogalkotási folyamatunk arcul csapása. Mert arra, hogy a közigazgatási államtitkár úr - ahogy a véleményezés rendjébe n egyébként elvárható - elküldi az ügyészségnek, a bíróságnak és még nagyon sok helyre véleményezésre az egyébként a kormány előtt még nem lévő anyagot, nem lehet azt mondani, hogy az helyettesít egy négypártit. Szeretném ugyanis elmondani, hogy a négypárt inak csak egyetlenegy célja van: a konszenzuskeresés. 258 képviselő igenlő szavazata szükséges az alkotmánymódosításhoz. Itt arról van szó, hogy az előkészítés fázisában olyan politikai akaratot kell kialakítani, amely a későbbiekben vélelmezi azt, hogy 25 8 képviselő ezt meg is tudja majd szavazni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem egyedülálló egyébként az a késedelem, ami ebben az egész csomagban benne van, mert ha átnézzük a kormány jogalkotási programját, akkor azt látjuk, hogy az év elején a tavaszi üléssz akra előirányzott feladatok közel 40 százaléka késedelmesen került vagy egyáltalán nem került ide, az Országgyűlés elé. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az alkotmánymódosító csomag ’90 és ’97 után az Országgyűlés harmadik legnagyobb terjedelmű alkotmánymódosí tása. A kérdés azonban az, hogy nem tanultunke mindannyian - a kormány, az Országgyűlés és a pártok is - abból, amit egy évvel ezelőtt alkotmányozási folyamatnak neveztünk, hiszen tavaly is a minőség rovására ment az az előkészítetlenség, ahogy a kormány előkészítette, és most is az a félelmem, hogy ez vagy a létére, vagy a minőségének a rovására megy másodszor is. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nagyon fontos az előttünk lévő alkotmánymódosítás, hiszen enélkül nem kerülhet majd sor sem az Alkotmánybírósá gról, sem a jogalkotási törvényről, sem a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvény elfogadására, és emellett ez az anyag még néhány más fontos kérdést is tartalmaz. Például az a javaslat, amely a kormánynak előzetes normakontroll kezdemé nyezésére adna lehetőséget, egy érdekes kezdeményezés, valamint a kormány a fegyveres erők feletti rendelkezési jogokat is érintő reformra tesz javaslatot. Lett volna tehát soksok olyan téma, amelyben az ellenzéki pártokkal politikai egyeztetést kellett v olna folytatni a nyáron.
