Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
747 Ma nem ez a helyzet. Ma hallhattuk ezt a nagyon so k, nyilván számos esetben még megalapozottnak is tekinthető, más esetben, úgy érzem, kevésbé megalapozott észrevételt. De nem ez a lényeg, tisztelt képviselőtársaim, nem az a lényeg, hogy konkrétan mit gondolunk arról, hogy a nemzetközi szerződések elfogad ásának mi a helyes rendje, mert működnek erre kiváló modellek különböző országokban, amelyek demokratikusnak tekinthetőek. A fő kérdés, tisztelt képviselőtársaim az, hogy akarunke új alkotmányt, amely kijavítja a mostani hatályos alkotmánynak a kétségkívü l meglévő hibáit, vagy pedig nem. (11.50) Azt látom, ha szabad nagyon egyszerűen megfogalmaznom a problémát, az a probléma, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői nem akarják azt, hogy a szocialistaszabad demokrata kormányzás alatt szülessen al kotmány. Ők azt akarják, hogy amikor a Fidesz van kormányon, akkor legyen a Magyar Köztársaságnak új alkotmánya, mintha arra gondolnának, hogy itt a kormány megajándékozza a nemzetet az alkotmánnyal, holott nem erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Ha egy alkotmányt el tudunk fogadni, ha egy jobb alkotmányt tudunk létrehozni, akkor ezt nem a pártok, nem a kormányok, ezt a magyar parlamentben helyet foglaló összes párt sikerének lehet tekinteni, köztük a FideszMagyar Polgári Szövetség sikerének is lehet tekinteni. A másik olyan helyzet, amikor alkotmányt lehet alkotni, tisztelt Országgyűlés, az, amikor szükséghelyzet van. Néha szükséghelyzet van, és ezt örömmel mondom: amikor 1989ben megalkottuk az alkotmányt, akkor ugyan szándékunkban állt belépni a NA TOba, szándékunkban állt belépni az Európai Unióba, de nem tudtuk azt, hogy erre mikor kerül sor, nem tudtuk azt, hogy erre milyen feltételek közepette kerül sor. Szerencsére ott tartunk, oda jutottunk, hogy beléptünk a NATOba, beléptünk az Európai Uniób a, és ezek a belépések, amelyek Magyarország nemzetközi tekintélye és Magyarország lehetőségei számára oly fontos lépések voltak, kikényszerítették azt, hogy a magyar alkotmányhoz hozzányúljunk. Őszintén szólva, sajnálom, hogy amikor a legutóbbi alkotmánym ódosításra sor került az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán, akkor a két legnagyobb párt nem tudott megállapodni megítélésem szerint egy helyes szövegben, ezért olyan szöveget fogadott el a parlament, amely megítélésem szerint nem kellően szolgálja M agyarország európai uniós csatlakozásának a teljes sikerét. Én akkor az MSZP helyében keményebben fogalmaztam volna meg az álláspontot, mert úgy érzem, akkor még a legnagyobb ellenzéki párt sem akadályozta volna meg, hogy Magyarország belépjen az Európai U nióba, de ez már történelem. A probléma abban van, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma - ezt aligha kell hangsúlyoznom - nincsen kegyelmi helyzet, hiszen a politikai pártok között a megállapodás esélye igen csekély arra, hogy ilyen fontos prioritásokban meg állapodjanak, és most éppen szükséghelyzet sincsen, hiszen - amint Salamon László egyébként helyesen fogalmazott - az európai uniós tagságunk nem forog veszélyben azáltal, ha most elfogadjuk az alkotmánymódosítást vagy pedig sem. Úgy gondolom, tisztelt Ors zággyűlés, hogy erre az alkotmánymódosításra szükség lenne. Van benne fontos és kevésbé fontos szabály, de a kevésbé fontos szabály is rendkívül fontos, ha belegondolunk a következményekbe. Egy példát hoznék csak fel: az alkotmánymódosítás például kimondan á azt, hogy a miniszterek jogalkotási lehetőségei korlátozottak, és ez helyes törekvés, ez nincs benne a mai magyar alkotmányban. Nem hiszem, hogy lenne ebben a parlamentben egyetlen olyan képviselő, aki ne gondolná úgy, hogy szükség lenne egy ilyen korlát ozást kimondani az alkotmányban is. Nem kívánok még egyszer foglalkozni azzal, hogy volte egyeztetés vagy nem volt egyeztetés. Egy biztos: ha új alkotmányt hozunk létre, akkor fontos az, hogy ebben, ha kell, egyeztetés útján a politikai pártok egyetértsen ek. De tovább szeretnék ezen menni: van egy ilyen rossz ízű régi szó, hogy társadalmi vita, amelynek a tartalmát ugyan soha nem tudjuk, és most nem is a társadalmi vita mellett érvelnék; de az, hogy az új alkotmány szövege ne csak itt a Ház falai között dő ljön el, hanem ezt az alkotmánnyal foglalkozó szakemberek széles köre, társadalmi szervezetek is meg tudják
