Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
748 vitatni, ezzel ők is egyet tudjanak érteni, szerintem ez rendkívül fontos lett volna, mert ez szükséges ahhoz, hogy az alkotmány valóban kohezív leg yen a magyar társadalomban. Tisztelt Elnök Úr! Röviden néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban a dualizmus, a dualistamonista vita felmerül. Csak annyiban térnék ki erre a vitára, hogy amikor a dualista megoldás me llett érvelnek a politikai pártok, mindig egyetértenek abban, hogy ez azért jó, mert ezáltal a parlament végső szerepe abban még ott van, hogy egy nemzetközi szerződés hatályba lép vagy pedig sem. Csak arra szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, ne m biztos, hogy ez így van. Éppen Salamon László hivatkozott az alkotmányügyi bizottságban a “szervilis kormánytöbbségre”; lehet, hogy a sajátjára gondolt, amelyik egy kormányelőterjesztést már automatikusan elfogad, de tisztelt képviselőtársaim, ez így va n a nemzetközi szerződésekkel is: nagyon ritka, hogy egy parlament megvétózza a saját kormánya lépését. Úgy gondolom, egy monista rendszerben, ahol egy nemzetközi szerződés az aláíráskor hatályba lép, de előtte kikötjük, hogy aláírás előtt meg kell küldeni a parlamentnek, hogy a parlament előtte meg tudja vitatni, megítélésem szerint ez növelné a parlament érdemi szerepét a nemzetközi szerződések létrehozásában, és nem jelentene presztízsveszteséget a kormány számára, ha a parlament instrukciókat adna ki. A z Európai Unióval kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani: igaza van Salamon Lászlónak, igaza van abban, hogy ez már nem feltétele az európai uniós tagságunknak, de az az érvelés, hogy önmagában ettől be tudunk lépni, nem jó érvelés, tisztelt képviselőt ársaim. Ha engem indítani akarnak az olimpián a négyszáz méteres futáson az olimpia döntőjében, akkor nem lenne jó érv az, hogy kérem, én végig tudom futni a négyszáz métert. Mert végig tudom futni a négyszáz métert, csak borzasztóan lassan. Úgy gondolom, az, hogy önmagában ez a mostani alkotmány nem akadályozza Magyarország tagságát, nem érv azzal szemben, hogy nem jól szolgálja, és mi olyan alkotmányt szeretnénk látni, amely jól szolgálja. A honvédelemmel kapcsolatban szintén Salamon László képviselő úr u talt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztaltárgyalásokon milyen megfontolások játszottak szerepet. Igaza van; az, hogy kétharmados parlamenti többség kell magyar katonák külföldre küldéséhez, ez Magyarország második világháborús szerepvállalásának tanulsága volt. Az, hogy kétharmados többség kell ahhoz, hogy külföldi katona Magyarországra jöjjön, ez 1956 keserű tapasztalata volt, és akkor igazunk volt, hogy így döntöttünk. Ma azonban az Európai Unió tagja vagyunk, most lépünk be, tagja vagyunk a NATOnak, a v ilág legerősebb és legsikeresebb katonai szervezetének. Teljesen más az a nemzetközi helyzet, amelyben ezeket a kérdéseket rendeznünk kellene, és sajnos, nem igaz az, hogy a mostani döntéshozatal nem akadályozza Magyarország részvételét a NATO szervezetébe n. A magyar parlament éppen tegnap arra is képes volt, hogy két darab katona áthelyezéséről időben tudjon dönteni. Tehát úgy gondolom, a módosítás igenis szükséges, és hadd tegyem hozzá, nem is tartom elégségesnek a kormány javaslatát, ezért lesz egy módos ító indítvány is a szabad demokraták részéről, ahol a nemzetközi kötelezettségvállalásunk keretében hozott döntésekről kormánydöntést írna elő a javaslat. Meg is mondom, hogy miért: úgy gondolom, ha Magyarországnak nemzetközi kötelezettségvállalása van, am elyet a magyar parlament ratifikált, hozzáteszem, a magyar lakosság népszavazással jóváhagyott, akkor a magyar parlamentnek nincs is joga arra, hogy egy ennek megfelelő kormánydöntést megvétózzon, mert ezzel a Magyar Köztársaság szerződéses késedelembe vag y szerződésszegésbe esne. Tisztelt Országgyűlés! Lehetne még beszélni az Alkotmánybíróság szerepéről, az előzetes normakontrollról. Úgy gondolom, nagyon sok érdekes ötlet felmerült az ellenzék részéről. Én például osztom Salamon László gondolatát: az előze tes normakontrollt nem helyes csak a kormánynak lehetővé tenni. Ha az a feltétel, hogy a Fidesz elfogadja, hogy ezt a parlamenti kisebbség részére is lehetővé lehessen tenni, ezt személyesen nagyon szívesen támogatom, mégpedig
