Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
745 Nem csupán egy liberális számára, hanem azt hiszem, minden demokrata számára egészen különleges pillanat, amikor egy alkotmánymódosítást veszünk a kezünkbe, és ennek a parlamenti vitája megkezdődik. (11.40) Éppen ezért engedjék meg, hogy ebből a különleges alkalomból köszöntsem elnök urat, köszöntsem a képviselőtársaimat, mindazokat, akik a parlament munkáját figyelik akár a televízión vagy a rádión keresztül; és persze akik személyesen vannak jelen, és figyelik a vitákat, külön szeretettel köszöntöm. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdtem, hogy különleges alkalom az alkotmány vitája, és talán érdemes megindokolnom ezt a kijelentést. Nekem az a meggyőződésem, és azt is hiszem, hogy nagyon sokan osztják e bben a teremben, hogy az alkotmány más törvény, mint a többi, kiemelkedik jelentőségében és sok más egyéb okból. Egy dolgot rögtön hadd ajánljak a figyelmükbe: az alkotmány, szemben sok más törvénnyel, egy olyan törvény, amelynek a stabilitásához igen komo ly érdekek fűződnek. Nem helyes az alkotmányhoz túl gyakran hozzányúlni, nagyon fontos indoknak kell lennie ahhoz, hogy egy parlament, egy Országgyűlés egy alkotmányhoz hozzányúljon. De ebben még egy alkotmány önmagában nem egyedülálló, ilyenek a nagy kóde xeink, ilyen a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a legfontosabb eljárási kódexek. Ezek mindmind olyan törvények, ahol a stabilitás nagyon fontos szemponttal bír. Az alkotmány azonban még ezek közül is kiemelkedik. Kiemelkedik azért, mert szemb en sok más törvénnyel, amellyel vagy egyetértünk, vagy nem értünk egyet, de mégiscsak hiszünk a törvények uralmában, ezért követjük a törvény rendelkezéseit, illetőleg, ha nem követjük, akkor különböző szankciók léphetnek életbe. Az alkotmány nem ilyen; az alkotmány egy olyan törvény, amelyet az állampolgárok, az állami szervek, a politikai erők nem csupán azért követnek, mert törvényben a parlament elfogadta, és a Magyar Közlönyben kihirdette, hanem az alkotmány egy olyan törvény, amellyel minden parlament i erő, minden mérsékelt állampolgár, minden jogkövető állampolgár belsőleg képes azonosulni. Egy teljes azonosulást kíván meg, és ha valaki az alkotmányt megszegi, akkor nem az a probléma, hogy egy törvénynek valamelyik passzusába beleütközik, hanem az a p robléma, hogy a köztársaság ethoszát megtestesítő törvénybe ütközik bele. Ezért rendkívül fontos az, hogy amikor az Országgyűlés elfogad egy alkotmánymódosítást, akkor ehhez az alkotmánymódosításhoz a lehető legszélesebb konszenzus jöjjön létre, nemcsak it t a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is. Sajnos, tisztelt képviselőtársaim, azt kell mondjam, hogy ha végigtekintünk az elmúlt 13 év eseményein, akkor egy olyan szomorú következtetésre kell jussak, hogy az alkotmány elvesztette azt a jelentőségét, a melyről az imént beszéltem, és amely olyan fontos lenne, hogy az alkotmánnyal kapcsolatban mindannyiunkban fönnálljon. Azt lehet tapasztalni, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek szeretik az alkotmányos kereteket feszegetni. Fontosabbnak tartják adott esetben egyegy közvetlen politikai érdek megvalósítását, semmint az alkotmány tiszteletben tartását. Néha az az ember érzése, az alkotmány nem több mint, mondjuk, egy illetéktörvény vagy egy ingatlannyilvántartásról szóló törvény, amelyben egy ügyvéd, h a megfizetik, akkor megtalálja a kiskapukat, és ha megtalálja a kiskapukat, akkor a jogalkalmazó szervek nem tudnak beleszólni, kénytelenek jóváhagyni, mert a jó ügyvéd megtalálta a kiskapukat. Az alkotmánynak nem szabadna ilyennek lennie, az alkotmányhoz nem szabad ilyen nagyon rossz minőségű, ha tetszik, ügyvédi hozzáállással hozzányúlni, az alkotmányt tisztelni kellene, sajnálatos módon úgy tapasztaljuk, hogy nem ez a helyzet. Amikor az alkotmányügyi bizottságban tárgyaltuk az alkotmánymódosítást, ott a legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka számos alkotmányos megoldással kapcsolatban, amelyet most a kormány az asztalunkra tett, és amelyet most vitatunk, azt mondta, hogy azért kell vigyázni, mert itt vagy ott visszaélésre kerülhet sor; nem kerek a szabály ozás, itt vagy ott megvan a lehetősége annak, hogy aki akarja, kiskapukat találjon. Én azt mondtam a vitában erre, hogy ha a Fidesz vezérszónoka
