Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÖRÖMI ATTILA, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
734 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keleti Györgynek, a honvédelmi bizottság előadójának… (Nincs a teremben.) - nem tudom, hogy vane valaki a honvédelmi bizottságból, aki át tudja venni az elnök úr szerepét. Ha nincs, akkor Körömi Attilának adom meg a szót, aki a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményét ismerteti, szintén ötperces időkeretben. KÖRÖMI ATTILA , a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki képviselői nem támogatták az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocs átását. Ezzel együtt kifejtették, hogy minden szükséges feltétel együttállása esetén elvileg nem zárkóznak el a szövetségesi politikánkba illeszkedő katonapolitikai teendőink végiggondolásától, azonban ezek a feltételek ma egyértelműen hiányoznak, s hogy m ely feltételek hiányoznak, erre ebben az öt percben ki is fogok térni. Fontos megjegyzendő, hogy minden ellenzéki képviselő hozzászólása elején erősen sérelmezte - voltak, akik elfogadhatatlannak minősítették , hogy az Országgyűlés kétharmados alkotmányos jogosítványait csökkentő kormányzati szándék bizottsági előterjesztésekor sem az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium, sem pedig a Honvédelmi Minisztérium nem képviselteti magát politikai szinten. Az ellenzék képviselői az előterjesztésre nemmel leadott szavazataikat a következő legfontosabb pontokkal indokolták. Első, és nagyon fontos megjegyezni, hogy soha semmilyen kérdésben nem szenvedett késedelmet egységes NATOszövetségesi kezdeményezés, döntés, hiszen a parlament mindig átérezte annak felelősségét , azaz a Magyar Köztársaság a jelenlegi alkotmányos keretek között is mindig teljesítette az egységes NATOdöntésből fakadó szövetségesi kötelezettségeit és vállalásait, legyen szó 2001. szeptember 11éről, legyen szó a déli határainknál folyó korábbi hábo rúról. Második fontos szempont volt, hogy a parlament egy időben két alkotmánymódosító elképzelést tárgyal: Keleti Györgynek, a honvédelmi bizottság elnökének egyéni képviselői indítványát a csapatmozgásokról, és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését , amely szintén érinti a csapatmozgásokat. Eléggé beszédes, hogy Keleti elnök úr nem mondta el többségi véleményét a bizottság, illetve a parlament jelenlegi ülésén, hiszen ez a két előterjesztés nincs is összhangban egymással. Harmadszor: a kormány olyan esetekben is szükségesnek látná csökkenteni az Országgyűlés kétharmados jogosítványait, amelyek egyébként nem következnek egyértelműen és szorosan NATOszövetségesi politikánkból. Negyedszer: a kormány a számára most is biztosított hatásköréből fakadó fela datait is nehezen tudja végrehajtani a csapatmozgások és a katonapolitikai kérdések tekintetében. Ehhez két fő példa hangzott el a bizottsági ülésen: az egyik az Afganisztánba irányuló átrepülések kérdésében, a másik pedig a taszári bázis iraki helyzetet é rintő nyelviskolai kurzusait, illetve a rendőrakadémiai célú képzést érintően. Ebben a kormány egyszerűen kudarcot vallott. Ötödször: tudjuk, hogy az alkotmánymódosítás érzékeny kérdés, alapja a bizalom, és a kormány körüli bizalmi légkör egyre romlik. Eg yébiránt amikor mi szerettünk volna hasonló kérdésekben az alkotmányhoz hozzányúlni, akkor Juhász Ferenc korábbi bizottsági alelnök úr, jelenleg honvédelmi miniszter egyértelműen és kizárólag a bizalom hiányával indokolta, hogy az akkori ellenzék, a mai ko rmánypártok nem járultak hozzá a kezdeményezésünkhöz. Jóllehet, a két helyzet között óriási különbség van, hiszen akkor igen kiélezett helyzetben kellett a kormánynak döntéseket hozni:
