Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság előadója:
735 emlékezzünk az elmúlt négyéves ciklus környezetünkben és a távolabb eső részekben felvetődött katonapolitikai kérdéseire. A fentiek miatt véleményünk szerint először a kormány tisztázza a soraiban az ellentmondásokat, a mai, meglévő hatásköreit pontosan és szabályosan gyakorolja, ezekről a közvéleményt időben és világosan táj ékoztassa, generáljon több bizalmat irányába a társadalom, az Országgyűlés és az ellenzék részéről, azaz a kormány teremtse meg azokat a feltételeket, amely feltételek esetén ezekben a kérdésekben beszélgetni lehet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az idő leteltét.) A Magyar Köztársaság pedig addig is teljesíteni fogja a szövetségesi kötelezettségeiből fakadó elvárásokat a mai alkotmányos keretek között is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Mos t az önkormányzati bizottság előadója következik, Kosztolányi Dénesnek adom meg a szót. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága 2003. szeptember 9ei ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, és azt egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. (Dr. Eörsi Mátyás tapsol.) (10.50) Az egyhangú szavazás elsősorban annak volt köszönhető, hogy a bizottság képviselő tagjai kizárólag a módosítá s önkormányzatokat érintő részével foglalkoztak. E tekintetben évek óta kialakult az az egység, amire az a jellemző és úgy jellemezhető, hogy a bizottság előtérbe helyezi az önkormányzatok valós és jogos érdekeit. A módosítás változatlanul hagyja azt a sza bályozást, miszerint egyetlen ok az önkormányzati képviselőtestületek feloszlatására az alkotmányellenes működés. Az a kérdés, hogy ezt a jogot, tehát a képviselőtestületek feloszlatásának jogát az Országgyűlés kizárólag vagy az Alkotmánybírósággal egyet értésben, vagy annak véleménye ismeretében gyakorolhatjae, illetve ne az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság kapjon hatáskört, e tekintetben a vitát most kell eldöntenünk. Az önkormányzati bizottság a végleges álláspontját a társbizottságokban és az á ltalános vitában elhangzottak alapján fogja véglegesen kialakítani. Ugyanis az elmúlt 13 év az önkormányzatok megerősödését, fejlődését hozta, és ez sikernek minősíthető. Elenyésző számban került sor helyi képviselőtestületek feloszlatására, ami szintén e hatalmi ágazat dicséretére szolgál. Önkormányzati szempontból igen lényeges, hogy alkotmányellenesen minél rövidebb ideig működhessen egy önkormányzat, és a testület feloszlatható legyen. A választópolgárok és az önkormányzati területeken élők érdekeit a gyors és a végleges döntés szolgálja leginkább. Minél több garanciát kapnak az önkormányzatok, annál jobb. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság egyetértésével tud ilyen jellegű döntést hozni. Mi úgy látjuk az önkormányzati bizottságban, hogy a végleges mego ldás az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság egyetértése lenne. Az önkormányzati bizottságban ugyanakkor határozott kritika fogalmazódott meg a tekintetben, hogy a törvényjavaslat tudomást sem vesz a folyamatban lévő közigazgatási reformról. A 19. § (3) bek ezdése módosítást kezdeményez, de érintetlenül hagyja, sőt ilyen formában megerősíti a magyarországi megyerendszert. Kérdés, hogy ezt az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási reform elfogadása előtt vagy azzal párhuzamosan, esetleg ahelyett teszie. Nem kívánatos, hogy esetleg fél év múlva a közigazgatási reform belügyminiszter asszonya oda lyukadna ki, hogy egy újabb alkotmánymódosítással felejtsük el a megyéket, nevüket és székhelyüket. Felvetődött a kérdés, hogy Bárándy miniszter úr, az előterjesztő s zámole újabb fővárosi kerületek kialakításával, hiszen nem tesz javaslatot azon előírás módosítására, hogy az alkotmányból kerüljön ki a fővárosi kerületek kialakításáról szóló jogszabály. Ez a jogi szabályozási hely ugyanis teljesen idegen az alkotmányba n, felesleges, fővárosellenes, illetve politikai tartalmú jogalkotás. Az
