Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
728 jelentősen csökken, mivel egyegy nemzetközi szerződést csak egyszer kell megtárgyalnia, másrészt megszűnik az az alkotmányosan igenigen vitatható gyakorlat, amely a kihirdető jogszabályban a nemzetközi szerződések nemzetközi jogi h atálybalépésére visszamenőlegesen rendeli alkalmazni a szerződés rendelkezéseit. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány módosításáról szóló javaslat a nemzetközi szerződések és a belső jog viszonyát közvetetten azzal határozza meg, hogy az Alkotmánybíróság ha táskörévé teszi a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályok megsemmisítését. Főszabályként tehát a nemzetközi szerződések a jogforrási hierarchiában - az alkotmányt leszámítva - megelőzik a belső jogi normákat, mivel a nemzetközi szerződéssel ellentétes b első normát az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Ha azonban törvény olyan nemzetközi szerződésbe ütközik, amelynek kihirdetése a kormány hatáskörébe tartozik, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság sem a törvényt, sem a szerződést kihirdető kormányrendeletet nem semmisíti meg, hanem felhívja az Országgyűlést és a kormányt az ellentét megszüntetésére. Ez történhet a nemzetközi szerződés módosításával, az abban foglalt kötelezettség megszüntetésével, illetve a törvény módosításával. A javaslat ezzel megakadályoz za, hogy nemzetközi szerződés kihirdetésével a kormány elvonhassa az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a Magyar Köztársaság az ellentét megszüntetéséig is teljesíthesse a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi s zerződésben foglalt nemzetközi kötelezettségét. Amennyiben az ellentét megszüntetésére az Alkotmánybíróság által megszabott határidőn belül nem kerül sor, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendeletet semmisíti meg. Ez azonban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségét nem érinti. Mindez azt jelenti, hogy véső soron az ellentét feloldására hatáskörrel rendelkező szervek mulasztása esetén az Országgyűlés jogalkotó hatásköre védelmének a javaslat elsőbbséget b iztosít, a nemzetközi jog és a belső jog összhangjának kötelezettségét előíró alkotmányi rendelkezésekkel szemben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatok az Országgyűlés és a kormány közötti, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos hatáskörmegosztás sz abályozásakor túllépnek a jelenlegi, elavultnak tekinthető szabályozáson. Ennek megfelelően nem a szerződő fél megnevezése - vagyis hogy a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Köztársaság kormánya kötie a szerződést - válik elhatárolási szemponttá, hanem a sz erződés tartalma. (10.20) Ha a szerződés az alkotmányban megjelölt törvényhozási tárgykört vagy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb kérdést érint, annak megerősítésére az Országgyűlés lenne jogosult. A parlament e hatásköre a kormány irányába nyitott , mivel a kiemelkedő fontosságú szerződések megerősítése akkor is országgyűlési hatáskör, ha a szerződés nem törvényalkotási tárgykört érint. A tartalmi elhatárolás jelenik meg abban a szabályban is, hogy a nemzetközi szerződés megerősítéséhez olyan szavaz ati arány szükséges, mint amelyet az alkotmány a szerződés tárgya szerinti döntéshozatalhoz egyébként előír. A javaslat garanciális szabályokat állapít meg azon nemzetközi szerződések megerősítéséhez, amelyek alapján a Magyar Köztársaságnak kifejezett, a k onkrét kötelezettségvállalásra vonatkozó hozzájárulása nélkül, a szerződés megkötésekor előre meg nem határozható kötelezettsége keletkezhet. Ilyen nemzetközi szerződés az ENSZ alapokmánya vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma. A javaslat megadja ugya n a felhatalmazást ilyen szerződések megkötésére, ám azok megerősítését és kihirdetését alkotmányozó többséghez köti. A szerződések jogáról szóló bécsi szerződés szerint a nemzetközi szerződéseket már hatálybalépésük előtt ideiglenesen alkalmazni lehet. Ez zel a lehetőséggel a Magyar Köztársaság is gyakran él, mivel egy szerződés magyar részről történő megerősítése, és annak nemzetközi jogi értelemben vett hatálybalépése között sokszor évek vagy akár évtizedek is eltelhetnek. Az alkotmány módosítá sa a szerződések ideiglenes alkalmazására a kormányt hatalmazza fel. Ha a szerződés tárgya szerint annak kihirdetésére a kormány illetékes, az ideiglenes alkalmazásról a
