Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
727 részletesebb rendelkezések szólnának a tervezett jogi szabályozás előzetes, illetőleg a hatályos jogszabályok időszakonkénti, utólagos hatásvizsgálatáról is. Végül bővülnének a jogszabályoknak a hivatalos lapban tör ténő kihirdetésére vonatkozó követelményei. A kihirdetett jogszabályszöveg helyesbítéséhez a javaslat tartalmi és eljárási garanciákat is kapcsol. A jogalkotás szakmai színvonalának emelésére irányuló új jogintézmények hozzájárulhatnak a jogszabályok szakm ai minőségének, időtállóságának javításához és a módosítások számának csökkentéséhez, erősítve ezzel is a jogbiztonságot. Tisztelt Ház! Jelentős előrelépést eredményezhet a javaslat a nyitott jogalkotás feltételrendszerének kiépítése, valamint a jogszabály ok megismerhetőségének biztosítása terén is. Az információs társadalom lehetőségeinek felhasználásával a jogalkotási folyamat nagyobb nyilvánosságot kap, a tervezés szakaszától egészen a kihirdetés időpontjáig. A szabályozás előkészítője a jogszabálytervez eteket honlapján a jövőben mindenki számára köteles hozzáférhetővé tenni, egyenlő feltételekkel biztosítva így a tervezetek megismerését és véleményezését minden érintett számára. Ugyanez a követelmény érvényesül az időszakonként közzétett jogalkotási terv ek vonatkozásában is, lehetővé téve a potenciális véleményezők számára a tervezett jogalkotás folyamatos figyelemmel kísérését. Ezek az új követelmények természetesen nem teszik feleslegessé a jelenleg működő egyeztetési formákat, ezért a javaslat a hatály os törvényben megjelölt kötelező véleményezői kört bővíti, a jogszabályt előkészítő szakminiszter számára pedig előírja az egyes ágazatok tekintetében más törvények alapján fennálló véleményezési jog gyakorolhatóságának biztosítását. Bár ősi jogelv, hogy a jog nem tudása nem mentesít a felelősségre vonás alól, az állampolgári jogismeret szintjének növelése természetesen kiemelkedően fontos állami feladat, amelynek megfelelő teljesítése pozitív oldalról megközelítve a jogkövetést is elősegítheti. A megismerh etőség biztosítása a cél az elektronikus közzététel kötelezettségének előírásával a hivatalos lapokra, a jogszabálygyűjteményekre és a jogszabályok nyilvántartására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata során. A javaslat szerint a Magyar Közlöny elektronik us változata nem üzleti célú felhasználásra bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé válik. Ez a rendelkezés megteremtheti a joganyag hivatalos szövegéhez való általános és egyszerű hozzáférés törvényi kereteit. Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb, a hatá lyos törvényhez képest nóvumot jelentő szabályozási elemek összefoglaló ismertetéséből is kitűnhet, hogy a jogalkotásról szóló törvényjavaslat határozott célok megvalósítására törekszik. Ezek a célok e Házban - reményeim szerint - vitán felül állnak. Az er edményes tagállami működésbe és a zökkenőmentes csatlakozásba vetett bizodalmunkban mindannyian osztozunk. A jogalkotás minőségének emelése és átláthatósága pedig olyan kérdések, amelyekben az elért eredményekről és a megoldásra váró problémákról önök a tö rvényalkotás gyakorlatában szerzett beható, közvetlen tapasztalataik alapján mindenkinél megalapozottabb véleményt alkothatnak. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatos szabályozás az alkotmány szintjén szűkszavú, a részlete s szabályokat tartalmazó 1982es törvényerejű rendelet pedig mára jóformán teljes egészében alkalmazhatatlanná vált. A joganyag felülvizsgálatára már számos kísérlet történt a rendszerváltás óta, azok azonban a monizmusdualizmus vitán kivétel nélkül elbuk tak. Itt a teremben ülő tisztelt képviselőtársaim erre nyilván jól emlékeznek, például az alkotmányügyi bizottságban lefolytatott viták kapcsán is. Az Országgyűlés előtt szereplő javaslatok fenntartják a mérsékelt dualista rendszert, vagyis a nemzetközi sz erződésből fakadó nemzetközi kötelezettségek a szerződés kihirdetésével válnak kötelezővé, míg a ius cogens, a nemzetközi szokásjog és az államok közössége által elismert általános jogelvek transzformációját a javaslat szerint az alkotmány végzi el. A java slatok ugyanakkor arra törekednek, hogy minél inkább egyszerűsítsék a nemzetközi szerződések megkötéséhez vezető belső jogi folyamatot. Ennek megfelelően főszabályként a szerződések megerősítése és kihirdetése egy aktussal történne, amivel egyrészt az Orsz ággyűlés munkaterhe is
