Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
726 véve, kétszakaszos, társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően új jogalkotási kódex megalkotását javasolja az Országgyűlésnek. Tisztelt Országgyűlés! A hatályos alkotmány keretei között kialakítható a jogalkotási rend korszerű szabályozása. Ezt szem előtt tartva is indokolt azonban az alkotmány tárgybeli, garanciális szabályainak kismértékű kiegészítése. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat kapcsolódó rendelkezései két olyan normát emelnének az alkotmányba, amelyek az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogállamiság követelményével összefüggésben a jogalkotás alkotmányos követelményeként eddig is töretlenül érvényesültek. Így a jövőben az alaptörvény rögzítené, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag a jogalkotó szervek által megfelelő el járásban elfogadott és kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Továbbá kimondaná a jogalanyokra hátrányos, visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Módosulna emellett a kormánytagok jogalkotását megalapozó alkotmányi rendelkezés is. A módosítás egyértelművé tenné azt, hogy a miniszteri rendeletalkotás, a kormány tagjainak alkotmányos jogállásával összhangban, magasabb szintű jogszabály, azaz törvény vagy kormányrendelet felhatalmazásához kötött. A törvényjavaslat benyújtásának közvetlen aktualitását adó szabá lyozási igények az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, közelebbről a közösségi jogból eredő követelmények és a hatékony tagállami működés feltételeinek teljesítéséhez kapcsolhatók. Egyrészt a törvényi szabályozást összhangba kell hozni a 2002 decemberé ben elfogadott alkotmánymódosítással. Az alkotmány csatlakozással hatályba lépő rendelkezése ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletalkotási jogot biztosít. Így módosítás nélkül azzal ellentétesek lennének a hatályos jogalkotási törvénynek azon re ndelkezései, amelyek a jogforrások között jelenleg csak a jogszabálynak nem minősülő jegybanki rendelkezést ismerik el. Az új jogforrás beillesztése kapcsán a törvényjavaslat a jegybanki függetlenség szempontjait biztosító speciális egyeztetési szabályokat is megállapít. Másrészt meg kell határozni az uniós tagsággal összefüggésben a jogharmonizációs célú jogalkotási folyamat egyes követelményeit. Ennek sorába tartozik az uniós ügyekben a jogszabályelőkészítés formai feltételeinek pontosítása, illetőleg a tagságból eredő jogalkotási kötelezettségek teljesítésének tervezése. (10.10) A közösségi jog által meghatározott körben a jogalkotási törvénynek elő kell írnia egyes jogszabálytervezetek egyeztetését uniós intézményekkel és a tagállamokkal. E kötelezettsé g alapja az uniós belső piacot érintő jogalkotást érintő körben maga a római szerződés, míg más, főként műszaki tárgyú jogszabályok esetében jogalkotási kötelezettségünk közösségi irányelvek kapcsán áll fenn. Tisztelt Országgyűlés! A minőségi jogalkotás ér dekében az új törvény részletesebben határozná meg a jogszabályelőkészítés követelményeit, a jogszabályalkotás szükségességének vizsgálatától a jogszabályszerkesztés legalapvetőbb tartalmi előírásain át az egyeztetéssel kapcsolatos követelmények szigorítá sáig. Ennek egyik fontos elemeként rögzíti a törvénytervezettel kapcsolatos formai követelményeket, részletesen szabályozva a javasolt szabályozás szempontjait bemutató előterjesztés tartalmát. Egyértelművé teszi a javaslat a jogalkotásért való felelősség rendjét, rögzítve azt, hogy a jogszabály tervezetének előkészítéséért és szakmai kidolgozásáért a szabályozás tárgya szerinti illetékes szakminiszter felel. Az igazságügyminiszter a jövőben a törvények és a kormányrendeletek mellett a miniszteri rendelete k tekintetében is egyeztetési, egyetértési jogot kapna, ezt azonban csak alkotmányossági, jogharmonizációs és kodifikációs szempontok tekintetében gyakorolhatná. A jogszabályoknak idomulniuk kell az állandóan változó életviszonyokhoz, ezért a jövőben még n agyobb súlyt kell fektetni a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatára. A törvényjavaslat megteremti a feleslegesen bonyolult, más jogszabályokkal ellentétes, illetőleg az elavult, tényleges joghatással már nem bíró jogi rendelkezések kiszűrésének és kiikta tásának eljárási rendjét. A jelenleginél
