Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
724 kihirdetni, az Alkotmánybíróság kompetenciájának e jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésére is ki kell terjednie, ellenkező esetben a jogrendszer alkotmányossági szempontú kontrollja nem lenne teljes körű. A javaslat az alkotmányellenesen működő helyi önkormányzatok feloszlatását az Alkotmánybíróság hatáskörévé tenné. Álláspontunk szerint tartha tatlan az a helyzet, hogy alkotmányellenesség kérdésében az Országgyűlés egyszerű többsége döntsön, és ehhez az Alkotmánybíróság mindössze nem kötelező jellegű tanácsadó véleményt fogalmazzon meg. Az alkotmányellenes működés egy olyan, alapvetően alkotmány jogi kérdés, amelynek vizsgálata nem jár politikai felelősséggel, vagyis indokolatlan a helyi önkormányzatok feloszlatásában a parlamenti többségnek bármilyen hatáskört biztosítani. A javaslat a köztársasági elnökkel kapcsolatos ténykérdések megállapítását minden esetben az Alkotmánybíróság hatáskörévé teszi. Ennek megfelelően az államfő összeférhetetlenségének kimondására, valamint a köztársasági elnök tartós akadályoztatásának megállapítására is az Alkotmánybíróság lenne jogosult. Tisztelt Országgyűlés! A z Alkotmánybíróság függetlenségének és hatékony működésének egyik legfontosabb garanciája, ha az alkotmánybírósági hatásköröket kizárólag az alaptörvény tartalmazza. A jövőben megszűnik az a lehetőség, hogy akár egyszerű többséggel elfogadott törvény állap ítson meg hatáskört az Alkotmánybíróság számára. Az Alkotmánybíróság zavartalan működésének biztosítása a jogállamiságból következő alkotmányos követelmény, ezért a javaslat meghatározza az Országgyűlés kötelezettségei teljesítésének határidejét az alkotmá nybírák jelölése és megválasztása kapcsán. (10.00) Annak érdekében, hogy az alkotmánybíró álláspontjának kialakításakor kizárólag az alkotmány rendelkezéseit vegye figyelembe, elengedhetetlen az alkotmánybíró személyi függetlenségének garantálása. Ebből kö vetkezően az alkotmánybíró az e minőségben hozott döntéseiért nem vonható majd felelősségre. Az Alkotmánybíróság szervezeti függetlenségének biztosítása érdekében az Alkotmánybíróság elnökét és helyettes elnökét az Alkotmánybíróság teljes ülése választja m eg három évre, titkos szavazással. Ugyancsak a szervezeti függetlenséget erősítené a javaslat azon rendelkezése, amelynek értelmében az Alkotmánybíróság állítja össze az alkotmánybírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó j avaslatát, amelyet a kormány a költségvetési, illetve zárszámadási javaslat részeként nyújt be az Országgyűléshez. További garanciális szabály, hogy az előzőekben említett javaslatokat az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatásul az Országgyűlés elnökének is megküldi. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság is osztja azt a nézetet, hogy szükségtelen és az eddigi tapasztalatok alapján életképtelen, ha az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó törvényi szabályozás háromszintű. Ennek értelmében a legfőbb alkotm ányvédő szerv működését alapvetően meghatározó szabályok az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatba kerültek beépítésre, a részletszabályokat pedig az Alkotmánybíróságról szóló javaslat tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a saját ügyrendjét hatásköréb en, teljes ülési határozatként fogalmazhatná meg, ez az alkotmánybírósági eljárás technikai szabályait rögzítené. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a közhatalmi szervek eljárásával kapcsolatos alapvető alkotmányossági követelmény, hogy a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon fejtsék ki tevékenységüket. Ezzel szemben a hatályos szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy az Alkotmánybíróság eljárását rendkívül szűkszavúan szabályozza. A javaslat tehát jelentősen kibővítené az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó rendelkezéseket, tartalmazza ugyanis mindazokat a szabályokat, amelyek az indítványozót közvetlenül érintik.
