Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
723 A javaslat ugyanakkor kiegészíti az előzetes normakontroll indítványozás ára jogosultak körét, ugyanis lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnökön kívül ilyen indítvánnyal a kormány is az Alkotmánybírósághoz fordulhasson. Ez a megoldás jobban kiemeli, hogy a kormány a törvényalkotás folyamatában is önálló, az Országgyűléstől el különülő felelősséget visel. A törvényjavaslatok túlnyomó többségét a kormány nyújtja be az Országgyűléshez, ezt követően azonban az ügy ura már az Országgyűlés lesz. A törvényjavaslat vitája során az elfogadott módosító indítványok következtében a zárósza vazásra bocsátott szöveg jelentősen eltérhet a kormány által eredetileg benyújtott javaslattól. Továbbá többségi kormányzás esetén sem lehet kizárni, hogy a módosító indítványok során kialakult, zárószavazásra feltett törvényjavaslat alkotmányossági megíté lése eltérő az Országgyűlés és a kormány részéről. Eltérhet az Országgyűlés és a kormány álláspontja alkotmányossági szempontból akkor is, ha a törvényjavaslatot nem a kormány, hanem más törvénykezdeményezésre jogosult nyújtotta be, és a törvényjavaslattal kapcsolatban a kormánynak csak álláspontja kifejtésére nyílik módja. A kormányt ugyanakkor az alkotmányosság és különösen az alapvető jogok védelme érdekében az alaptörvény 35. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített felelősség terheli. E felelősség azonban az előzőekben részletezett esetekben hatékony eszközrendszer hiányában csak formális vagy utólagos lehet. A kormány előzetes normakontroll iránti indítványozási joga az alaptörvény megtartása érdekében viselt kormányzati felelősség alapjait teremtheti meg . Az alkotmány értelmében a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. A jogegységi határozatok tehát alapvetően határozzák meg a bíróságok ítélkezési tevékenységét, illetve egyedi bírósági ítéletek közvetítésével a jogalanyok szél es körét érintik. Tételes jogi szempontból ugyan nem tekinthetők jogszabálynak a jogegységi határozatok, ám funkciójukat vizsgálva a normákhoz hasonló érvényesülési igényük van, normatív tartalmuk van. Alkotmányos demokráciában egyetlen közhatalmi szervnek sem lehet kizárólagos hatásköre az alkotmány értelmezésére, így az igazságszolgáltatást végző rendes bírósági szervezetrendszer működéséhez is elengedhetetlen az alaptörvény figyelembevétele. Ugyanakkor az alkotmány keretei között az Alkotmánybíróság kizá rólagos joga a mindenkire kötelező hatályú alkotmányértelmezés, továbbá a normaérvényességi kérdésekben való végleges döntés. A jogegységi határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálata a későbbiekben kizárná azt a jogbiztonsággal ellentétes helyzetet is, a mikor az alkotmányértelmezést igénylő ügyek eldöntésekor más mércét alkalmaz a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az egymással mellérendeltségi viszonyban álló hatalmi ágak közötti viszonyra tekintettel speciális szabályt tartalmaz a javaslat a jog egységi döntés esetében, mivel annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróságnak nem biztosít hatáskört. Az alkotmányellenes, illetve nemzetközi szerződésbe ütköző jogegységi határozatot ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság köteles az Alkotmánybíróság döntésének kö zzétételétől számított harminc napon belül visszavonni. Ez a megoldás lehetővé teszi azt, hogy az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés erga omnes karaktere a rendes bírósági ítélkezés során is érvényesüljön anélkül, hogy a bírói hatalmi ág alkotmányos hel yzete megváltozzon. A javaslat a hatályos jog kímélete érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jogi normát ne semmisítse meg, hanem - ha egyébként fennáll az alkotmányellenes értelmezés lehetősége - megállapítsa az alkalmazásnál irányadó alkotmányos követelményeket. A gyakorlatban az Alkotmánybíróság eddig is élt ezzel a megoldással, szükséges azonban ennek a lehetőségnek egyértelmű, tételes jogi alapját megteremteni. Az eddigi szabályozástól eltérően a javaslat külön eljárásként nevesíti a nemzetközi szerződés kihirdetését tartalmazó jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatát. Tekintve, hogy az általánosan kötelező magatartási szabályokat kihirdető nemzetközi szerződéseket a megfelelő szintű jogszabályban ki kell hirdetni, illetve az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a jövőben minden nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell
