Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
667 társfinanszírozás hiánya is okozója volt az FVM fejezetében például a felhasználás alacsony szintjének. Összességében egyébként nem tudjuk elfogadni az integrációs bizottság előtt megjelent PMképviselő nek azt a magyarázatát, hogy azért nem lehet az általános indokolásban megfelelő következtetéseket bemutatni az alacsony felhasználás okairól, mert ezeknek a projekteknek - a PHARE esetében mintegy száz projektről van szó, az ISPA esetében több mint húsz p rojektről - az eltérősége nem teszi ezt lehetővé. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy itt, a csatlakozás küszöbén, akkor, amikor nem vagyunk képesek az egyes fejezeteknél, az egyes minisztériumoknál bonyolódó projektek, az erre szánt pénzek felhasználásának a sikertelenségéből egyfajta összegzést, egyfajta következtetéshalmazt megfogalmazni, akkor komoly gondjaink lehetnek majd az uniós alapok felhasználásával. Ezeknek a tanulságoknak a levonására, úgy gondolom, rendkívül nagy szükség lenne. Röviden ezzel tudo m indokolni azt, hogy miért volt az ellenzéki képviselők szavazata e területre vonatkozóan elutasító. Egy mondat erejéig még szeretnék a SAPARDra visszatérni. Komoly csúsztatás és tévedés merült fel a SAPARDra vonatkozóan: az, hogy 2000ben már volt SAPA RD. Az Unió 2000től érvényes költségvetésében jelent ez meg mint lehetőség, és ekkor kezdődött el Magyarországon az a munka, amely ezen pénzek fogadására alkalmassá teszi a magyar közigazgatást. (Gőgös Zoltán felé:) Ez pontosan így van, kedves képviselőtá rsam. Ez tévedés. Az elmúlt évben történt az első tagjelölt országok irányába a kifizetés, 2002ben, a bolgárok is néhány hónappal előztek meg bennünket. Tehát e tekintetben az ön értesülései tévesek, kedves képviselőtársam. De továbblépve az informatika t erületére, az IHM- és a MEHfejezet vonatkozó részeire, amelyek érintettek az informatika vonatkozásában: itt kicsit, azt kell mondanom, az ellenérzéseinket erőteljesebben felkorbácsolta egy bizonyos jelenség. Elöljáróban szeretném azt elmondani, hogy az e lőző kormány idején először volt arra példa, hogy a kormányzati struktúrában olyan elem, olyan intézményi szint jelent meg, amely önállóan próbálta kezelni az informatika, az információs társadalom kihívásainak való megfelelés kérdéskörét. Mindemellett a t ávközlési piaccal, a távközlési piac liberalizációjával kapcsolatos törvényijogszabályi előkészítés olyan folyamat volt, amely a piachoz igazodó jogszabályok létrehozatalát kívánta meg. Ilyen jogszabályokat kellett elkészíteni, és ezen jogszabályelőkészí tési munkában a piacon megvásárolható szakértelem nélkül elképzelhetetlen volt előrelépni. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a jogszabályelőkészítésnek ezt a gyakorlatát rendkívül élesen bíráló ellenzékiek, ellenzéki pártok ezt a törvényelőkészítési gy akorlatot kormányon tovább folytatták, pontosan ilyen módon végzik a törvényelőkészítést, amelyet egyébként ugyanúgy kritika illet. Példaként említeném, hogy hasonló okok miatt kellett távoznia az Oktatási Minisztériumból az ottani közigazgatási államtitk árnak. Tehát azt tapasztaljuk, hogy nem sikerült orvosolni az előző ciklus ez irányú problémáit. Egy másik érdekes terület az InForrás Kht. működése, amely, mint tudjuk, informatikai pályázatok lebonyolítására volt hivatott. Az ÁSZ jelentése is komoly hiá nyokat jelez, ugyanakkor azt látjuk, hogy titokzatos projektek kapcsán már a kormányváltást követően volt egy egészen elképesztő költekezés: 322 millió forintos szerverbeszerzés ehhez a titokzatos adatvédelmi projekthez kapcsolódóan, vagy több mint 260 mil lió forintért vírusirtó szoftverek beszerzése, amelyeknek a telepítését végül nem végezték el, tehát ez önmagában is rendkívül nagy hiányt eredményezett a kht. gazdálkodásában. Tehát itt sincs valamiféle összefüggő, következetes, konzekvens viselkedés a ko rmány részéről. Végső soron pedig a legfőbb problémánk ezzel a zárszámadással, ami az informatika területét illeti, hogy azt a látszatot kelti egy KEHIvizsgálatra alapozva, és azt kéri az Országgyűléstől, hogy a MEHfejezetből 3 milliárd forintot, az IHMből pedig 13 milliárd forintot ne kelljen a minisztériumoknak a központi költségvetésbe visszaadniuk, mert azt sugallják, hogy egyébként a szabálytalan gazdálkodás miatt erre lenne szükség. Teszik mindezt egy KEHIjelentésre hivatkozva;
