Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
639 Mindenesetre kérem államtitkár urat, részletesen indokolják majd meg, hogy tulajdonképpen mi is történt ezzel az összeggel, és miért has ználtak föl csak 296 millió forintot az előirányzott összegből. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szijjártó Péter következik, Fideszfrakció. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár nem kívánnám jól megszokott szerepét átvenni a jelenleg itt nem lévő Font Sándor képviselő úrnak, azonban engedjék meg, hogy ideidézzem önök elé a “Cselekedni most és mindenkiért!” című kiadványt, amelynek címével mindenfajta nye lvtani játékot szokott űzni itt, a parlament plenáris ülésén és a költségvetési bizottságban is képviselőtársunk. Én magam nem venném természetesen a bátorságot ahhoz, hogy ilyen magasságokig felnőjek ehhez a feladathoz, azonban engedjék meg, hogy egy mond atot mindenképpen idézzek a kormányprogramból. Mégpedig azt a mondatot citálnám ide, amely úgy szól: “A demokratikus fordulat eredményeként hazánk visszatér a jogállam szabályaihoz.” Ezt a mondatot már önmagában nem értettük - hiszen ha valahonnan nem tért ünk el, akkor hogyan lehet ugyanoda visszatérni? Másrészt pedig az önök egymásfél éves kormányzati tevékenysége után azt sem értjük, hogy miért kell egy ilyen mondatot leírni, amikor ezzel vészesen ellentétes irányú folyamatok mennek végbe a kormányzásuk során. Mire gondolunk? A parlamenti többség módosította az államháztartási törvényt. Ezen Áht.módosítás eredményeként a kormánynak mindaddig nem kell a parlament elé állnia a pótköltségvetés benyújtásának okán, amíg a többlethiány a kiadási előirányzat 5 százalékát meg nem haladja. Aztán innen még mindig volt tovább, hiszen amikor a hiány még ehhez képest is több mint 200250 milliárd forinttal nőtt, akkor pedig arról határoztak a többséget alkotók, hogy az Áht.t ebben az esetben nem kell alkalmazni. Nos, ha önök szerint ez a visszatérés a jogállam szabályaihoz, akkor azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim - ha megengedik nekem ezt a mondatot , elég komoly problémáknak nézünk itt elébe. Ennek szellemében talán most már érthető, hogy napra pontosan két hé ttel ezelőtt itt, a parlament plenáris ülésén a miniszterelnök úr miért nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy eze már az erkölcsi minimum vagy vane innen lejjebb. Hát úgy tűnik, tisztelt képviselőtársaim, hogy van. A miniszterelnök úr vá laszolt egy másik kérdésre. Ez valószínűleg még a botránysorozat előtt volt, ezt a kérdést egy újságíró tette fel, és a válasz úgy hangzott: “A Magyar Köztársaság úgy működik, mint egy bank.” Nyilvánvalóan Medgyessy Péternek van ebben tapasztalata, hiszen van saját banki gyakorlata, és valószínűleg ennek fényében fogalmazhatta meg ezt a mondatot. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha megnézzük azt a költségvetési beszámolót, amely előttünk van, akkor valóban párhuzamot vonhatunk az ország és “egy” ban k működése között. A bankok többségét és a bankárok, bankvezetők többségét is, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, mélyen felháboríthatta és sérthette ez a miniszterelnöki kiszólás, főleg azok után, ha elolvassák az Állami Számvevőszék jelentését - eb ben az esetben nyilván hangos tiltakozásra válthatnak. Ugyanis az a hibalista, tisztelt Országgyűlés, amely előttünk fekszik, és felsorolásra kerül a jelentésben, elég tekintélyes. A költségvetési bizottság ülésén egyik szocialista képviselőtársunk azt tal álta mondani, hogy azért hallott ő az ÁSZ elnökének szavaiban némi dicséretet. Hát, tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy ez elhangzott, de ez elég halkan és elég visszafogottan történt meg. Több kérdést is felvet az a beszámoló, amit most tárgyalunk. Kér désként merül fel, hogy az augusztus végéhez képesti 60 nappal korábbi időpontban, ami elő van írva, miért nem állt rendelkezésre ezúttal sem a törvényjavaslat. Miért is fordulhatott elő az, hogy egyes elemzések, megfogalmazások szerint még a jogállamiság alapeszméivel is szemben állva, 15 másik törvénnyel
