Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
624 Szalay Gáb or urat illeti két percben a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban a Széchenyiterv fontos eredményének tartottuk, hogy a korábban különböző helyeken fellelhető és rendszertelenül meghirdetett p ályázható forrásokat egységbe fogta, egybevonta, egyszerre hirdette meg. A Széchenyiterv azonban hihetetlen politikai töltetet kapott pró és kontra, és tulajdonképpen messze túlnőtt a saját jelentőségén. Az előző négy évben, tisztelt képviselőtársaim, szé p csendben, de jóval nagyobb segítséget nyújtott a vállalkozóknak - mondom, az előző négy évben - a mikrohitelprogram, a különféle hiteltámogatások, mint maga a Széchenyiprogram, csak a Széchenyiprogramot nagyon jó, lelkesítő hatással lehetett megtölteni . Egyébként a Széchenyitámogatásoknak itt van előttem a pontos statisztikája: a 2001. évben 9988an nyertek, ebből 6184en egymilliónál kevesebbet, 22en pedig 500 milliónál többet. A kettő közötti nyertes pályázat, azaz 3782 az, amit a kis- és középválla lkozók nyertek; 3782, mert a picit a lakosságiak kapták, a háztartások, a nagyot pedig a nagyvállalkozók. 2002ben ugyanezen vállalkozói réteg, tehát a kis- és középvállalkozók közül 2323an nyertek. Ez, hasonlítva a 800 ezres tömegéhez a kis- és középváll alkozóknak, tényleg elenyésző. Nem ez vitte a kis- és középvállalkozásokat, higgyék el, tisztelt képviselőtársaim. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Megvolt a jelentősége, de nem ez volt a döntő. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezt felismerve alakí totta át - egyébként alapvetően - az előző kormány által kidolgozott mikrohitel- és hiteltámogatási elveken a saját Széchenyivállalkozásfejlesztés… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját. - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kérem a képviselőtársaimat, hogy a két percet tartsák be a felszólaláskor. Ecsődi László képviselő urat illeti a szó. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes ez a vita a Széchenyitervről, főleg azért érde kes, mert egy vetületét igazán az ellenzéki pártok nem vetik fel, illetve nem hozzák ide a vitába: ez a befektetett pénz, ami a Széchenyiterv keretén belül lett kihelyezve a különböző vállalkozásokhoz, ma milyen bevételt jelent az állami költségvetésben, milyen gazdasági növekedési hatása van, mit jelent ez? Vagy csak odaadtunk pénzt, aminek nincs semmilyen hatása, vagy pedig mérhető ez a hatás? Ez az egyik oldala. (18.50) A másik dolog: azért emlékezzenek arra, képviselőtársaim, milyen tévébotrá ny vagy sajtóbotrány volt abból, amikor a televízióban megjelent egy csodálatos fürdőhely, hogy a Széchenyitervből épült, közben kiderült, hogy a Széchenyitervhez semmi köze nem volt, a tulajdonosa cáfolta ezt. Ha ezek annyira sikeresek voltak, akkor biz tosan lehetett volna a Széchenyiterv által támogatott beruházásokat is bemutatni, illetve azokat reklámozni. És még egy dolog van, amit a Széchenyitervből ez a kormány, úgy gondolom, nagyon helyesen kivett, hogy ne politikai szint alapján legyen döntés, hanem olyan alapon történjen a támogatás, hogy életképese az a vállalkozás, vagy pedig valamilyen más okok miatt kap támogatást. Ezért kell ezt megváltoztatni, nem politikai alapon. A gazdaság nagyon rideg valami, ami a saját törvényei szerint működik, és ha abba a politika ilyen szinten beleavatkozik, annak az lesz az eredménye, hogy milliárdokat, 100 milliárdokat költ rá az állam, ugyanakkor a gazdasági növekedésben nem jelenik meg az eredménye, hanem továbbra is csökken a gazdaság növekedése, illetve a gazdaságot rossz helyzetbe hozza.
