Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
504 tesszük, ellehetetlenítjük az ágazatot. Ha ez az ellenzék felelős ellenzék, a kkor ebben partner, és segíti a kormányzatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. GLATTFELDER BÉLA (Fides z) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A magyar mezőgazdaság számára az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti utolsó év rendkívüli fontosságú. Ennek az évnek az lett volna a feladata, hogy a magyar gazdákat sikeresen felkész ítse az Unióhoz való csatlakozásra, hogy a csatlakozás minden magyar gazda számára nyereséget, ne pedig veszteséget hozzon. Ehhez viszont arra lett volna szükség, hogy a magyar mezőgazdaság tovább erősödjék, hogy egy erős mezőgazdasággal léphessünk az Euró pai Unióba. Ezzel szemben a helyzet az, hogy ma a magyar mezőgazdaság helyzete rosszabb, mint egy évvel ezelőtt, sőt mi több, még annál is rosszabb, mint egy fél évvel ezelőtt volt. Így tehát azt kell hogy mondjuk: a magyar mezőgazdaság, ha valami gyökeres fordulat nem történik a következő hónapokban, akkor lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett fog az Európai Unióhoz csatlakozni, mint amilyen csatlakozásra egy évvel ezelőtt esély nyílott volna. Ennek persze sok oka van; vannak külső és vannak belső o kai. Vannak olyan okai, amelyek függetlenek bármifajta kormánytól, politikai széljárástól, és vannak olyanok, amelyekben a kormányt mulasztás terheli. Itt van például a világpiaci válság, például a sertéspiac válsága vagy az aszály. Nyilvánvalóan erről a k ormány nem tehet. De hadd jegyezzem meg, hogy a Magyar Országgyűlés azért biztosít a kormány számára több mint 200 milliárd forintot agrár célokra, hogy a kormány ezt a pénzt pont arra használja föl, hogy az ilyen külső, nem várt, kedvezőtlen hatásokat ki tudja védeni. A kormány agrárpolitikájának sikerességét az méri, hogy vajon sikerülte a kedvezőtlen hatásokkal szemben a mezőgazdaság egyensúlyát, fejlődését biztosítani, vagy sem. Ha ebből a szempontból ítéljük az elmúlt évet, akkor azt kell hogy mondjuk , ezek a törekvések kudarcra vezettek. Vannak olyan jelenségek, ahol egyértelműen, minden kétséget kizáróan a kormány tehető felelőssé: azok az ágazati válságok, amelyek eddig nem látott mélységeket értek el, és hihetetlenül hosszú időtartam óta, már több mint egy éve tartanak. Az a helyzet, hogy mostanra a magyar mezőgazdaságban általánossá vált a pénzhiány, annak ellenére, hogy tavaly ilyenkor még dúskáltunk a pénzben, az Államkincstár tele volt, és még az év utolsó hónapjaiban is 60 milliárd forintot ki lehetett osztani a magyar mezőgazdaságnak. Mára a magyar gazdaság oda jutott, hogy nemhogy az év második felében, de már az év közepén azzal utasított el a kormány minden mezőgazdasági kezdeményezést, jöjjenek akár azok politikai erőktől vagy érdekképvisel etektől, hogy erre sincsen pénz. Sőt úgy hírlik, hogy napokon vagy heteken belül be fogják jelenteni, hogy minden mezőgazdasági keret leállt. Tehát nemcsak a további feladatok finanszírozásához nincsen pénz, hanem az eddig futó programokat sem lehet már ma jd finanszírozni. Csak emlékeztetek arra például, hogy a gépbeszerzések támogatására szolgáló források példátlan módon már április közepén kimerültek. Több oka van ennek is. Mindenképpen ide kell sorolni, hogy a kormány év közben olyan döntéseket hozott, a melyek pénzt vontak el a földművelésügyi tárcától. A Medgyessy Péter által kezdeményezett megszorító csomag a mezőgazdasági tárcától 3,7 milliárd forintot vont el, meghatározó részben éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt különös fontosságú vi dékfejlesztési területtől. Amikor év közben forrásokra lett volna szükség, mint például az aszálykár esetében, akkor ezek a források nem álltak még olyan mértékben sem rendelkezésre, ahogy azt a Földművelésügyi Minisztérium szükségesnek tartotta volna. Arr ól már ne is beszéljünk, hogy a rendelkezésre álló összegek nagysága meg sem közelítette azt a nagyságrendet, amit a szakmai szervezetek javasoltak.
