Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP):
422 amely az orvosok és a benne dolgozók jogállásáról szól, ezt is tartalmaznia kell. De mindenképpen tartalmaznia kell azt is, ami az orvost orvossá teszi, amiért az orvosi ellátás egy hivatásrend. Nyilvánvalóan a másik törvényre is utalok, mert a szakdolgo zói kamarai törvény is olyan, amire szükség lehet olyan módon, hogy a valóban önálló döntésre képes és az erre följogosított oklevéllel, diplomával rendelkezők az egészségügyi orvosi kamarába mint tagozat beépüljenek. Ez utal a Fideszfrakció javaslatára. Azt ajánljuk az előterjesztőknek, gondolják át, a Házszabály 103. § (2) bekezdése lehetőséget ad átdolgozásra, visszavonásra mindkét törvény esetében, és egy kódexszerű törvénnyel rendezni tudja a munkajogi elemeket, az orvosok jogállásáról szóló részt és - megnyitva a kamarai törvényt - valóban lehetőséget adhat a szakdolgozói csoportnak az egészségügyi orvosi kamarába való betagozódásra. Ennek a kódexszerű törvénynek az előkészítése nem igényel annyi időt, hogy ne lehetne lefolytatni. Frakciónk készséggel támogatja a Házszabálytól való eltérés tárgyalását is, és ha ezt szakértő csoportokra bízná a kormányzó koalíció, akkor sokkal előbb meglenne, mint a most végigfuttatott vita, és konszenzus teremtődne abban az ágazatban, ahol talán a legnagyobb a feszülts ég. A magunk részéről ezt ajánljuk, éppen ezért csak olyan módosító javaslatokat terjesztettünk elő, amelyek a munkajogi részt érintik, hiszen az egyházi területen dolgozó szereplők számára néhány elemben módosító javaslatokat nyújtottunk be. Tehát az az a jánlatunk, hogy függesszük fel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és a két kódexszerű kiegészítéssel egy egységes rendszert építsünk föl. Erre van szüksége ma az egészségügynek ahhoz, hogy megnyugodjanak a kedélyek, hogy rendezett előrelépés történj ék, és - amint már a frakciónk nevében kétszer is elmondtam, például a vezérszónoki helyről is - frakciónk készséggel áll rendelkezésre egy ilyen törvény előkészítéséhez, s minden segítséget megad, politikait is, szakmait is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, MSZPfrakció. (16.50) DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Érdekesek voltak a Gógl miniszter úr által elmondottak. Azt hiszem, erről még sokat fogun k vitatkozni a bizottságban is és egyebütt is. Visszatérve a Gógl képviselő úr által elmondottakra, ő is elismerte, hogy ez a szabályozás - noha úgy fogalmazott, hogy ez egy kiterjesztett kollektív szerződés - enyhít azon a kicsit kaotikus jellegű helyzete n, amit Csáky képviselőtársam is említett. Ha most visszakérdeznék, hogy milyen az ügyeleti rendszer, és mi, akik benne vagyunk, ezt ismertessük úgy, hogy a nem szakmabeli kollégáink megértsék, akkor elég nagy bajban lennénk, mert ahány ház, annyi szokás. Azt hiszem, azt mindannyian elfogadhatjuk, nincs olyan szabályozás, amely alapján azt lehetne mondani, hogy ez azért egy olyan elfogadható európai normarendben menne. A jelenleg érvényben lévő Kjt. szerint például 300 óra úgynevezett túlmunka végezhető egy évben, ezt a kollektív szerződés 400 órára emelheti; a közalkalmazottnak havi hat ügyeletet lehet végezniük. És itt jön a nehézség, ezért érzem mindenféleképpen előrelépésnek a törvényjavaslatot, bár mondom, nagyon sok vita és nehézség lesz az alkalmazásá ban, mert gondot fog jelenteni a folyamatos ellátás vonatkozásában is, de mindenféleképpen azért most már időlimit van szabva, még akkor is, ha igen, a 40 óra helyett ez 48 óra. Ez a 8 óra a kötelező ügyeletre vagy túlmunkára való plusz, és a bevezetett ön kéntes többletmunka az, ami a plusz 12 óra hathavi átlagban, tehát így jönne ki a 60 óra. Tehát úgy gondolom, mindegy, hogy milyen szinten gondolkodunk. Például az ügyelet csak egyetlenegy téma volt, de például az is előrelépés, hogy most már bekerült az ü gyelet, illetve a készenlét is külön definíció szerint, és eléggé egységesen tudunk ebből a szempontból beszélni. Magát a megvalósítást, amelyek még érvényben vannak, ezt is nagyon nehezen és sokszor az intézmények szabják meg adott esetben, hogy mit tekin tenek minősített
