Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP):
418 körü lményeit, feltételeit szektorsemlegesen, a munkavégzésre irányuló jogviszonytól függetlenül kívánja meghatározni. Rögzítve vannak benne az alapelvek, a fogalommeghatározások, olyanok, amelyek az előzőekben vitatottak voltak, például a készenlét és az ügyel et. Alapvető követelményként lett rögzítve a napi, illetve a heti egészségügyi tevékenység maximális mértéke, a tevékenység végzésére irányuló jogviszonyok, a beteg iránti elkötelezettség, a szakmai elvárások betartása, az utasításadási jogkörök, a továbbk épzésben való részvétel, annak támogatása és az egészségi alkalmasság kérdése. Három kérdéskörrel szeretnék részletesebben foglalkozni. Az első, talán legfontosabb és az egyik legtöbb vitát kiváltó szabály a munkaidőlimit bevezetése. Ez az uniós irányelvek nek megfelelően a munka törvénykönyvével összhangban heti 40 óra rendes munkaidőben, 8 óra kötelezően elrendelhető rendkívüli munkavégzésben, és maximálisan heti 12 órában, egy újonnan bevezetendő, önként vállalható többletmunkában rögzíti a munkavégzés id őtartamát. Tehát jogviszonytól függetlenül, össztevékenységként az egészségügyi dolgozó napi 12 óránál, illetve hathavi átlagban heti 60 óránál többet nem végezhet. Ezzel az egészségügyi dolgozó pihenéshez való jogát, a betegnek pedig a pihent egészségügyi dolgozóhoz való jogának az érvényesítését kívánja a törvény elérni. A dolgozónak nyilatkoznia kell, hogy más szolgáltatónál milyen jogviszonyban és milyen időtartamban végez még egészségügyi tevékenységet. Már a bizottsági ülésen is látszott, hogy a túlmu nka, az ügyeletek teljesíthetősége és az ellátás folyamatossága közötti ellentmondások körül fog a legfőbb polémia kialakulni. Jogosnak tűnik az az aggály, hogy a többletmunka önkéntes vállalása körül olyan kistelepüléseken, kis kórházakban, ahol már most is létszámhiánnyal küzdenek, valószínűleg gondok lesznek. A szabályozásnak azonban ezek nem lehetnek az akadályai, sőt a törvényjavaslat remélhetően a serkentője lesz a sok elmaradt és itt maradt probléma megoldásának, és talán kikényszerítheti a szolgálta tók pontosabb, rugalmasabb munkaidőbeosztását. A törvénybe az alkalmazotti és a vállalkozói jogviszonyok mellett két új jogviszony is bekerült. Az egyik az önkéntes segítő jogviszony, a másik pedig a polgári jogi megbízási jogviszony különös fajtája, amel ynek szerződéses elemeit részben ez a törvény, részben pedig a polgári jog tartalmazza. Ez az úgynevezett szabadfoglalkozású jogviszony. Ez az alábbiakban tér el az egyéni vállalkozói jogviszonytól. Nem kell hozzá működési engedély, sem felelősségbiztosítá si szerződés, mert a megbízási szerződés kapcsán a szolgáltató nevében végzi a dolgozó a tevékenységet, a szolgáltató által biztosított tárgyi, személyi feltételrendszer keretében, mindig személyesen. Ebben az esetben is él a napi 12 órás, illetve a heti 6 0 órás időkorlát. A szolgáltató fizeti a közterheket, ő köti a tbvel a szerződést, a beteg irányába is kizárólag a szolgáltató felel, de a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó saját maga is köthet felelősségbiztosítási szerződést annak érdekében, hogy helyette az esetleges anyagi felelősségben a biztosító álljon helyt. A megbízási szerződésben kell a feleknek rendelkezniük az előírt szabályokról, a már emlegetett munkavégzési limit, az alkalmassági vizsgálat, tevékenység, kártérítés, egyebek vonatkozásá ban. (16.30) Minden szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozó létesíthet szabadfoglalkozású jogviszonyt, ez a foglalkoztatási forma lehetőséget nyújt egy kötetlenebb, rugalmasabb alkalmazási lehetőségre, és ezzel talán segíthet a má r emlegetett létszámhiányon. A létszámhiányon és az ellátás folyamatosságán a szintén új elemként bevezetett önkéntes többletmunka is javíthat. Ez a heti 12 órában korlátozott, önkéntes, írásos megállapodás alapján végzett, külön nyilvántartásban vezetett túlmunka lenne. Ahol a munka törvénykönyve nem engedi meg a rendkívüli munkavégzést, ott ez az önkéntes többletmunka sem merülhet fel. A díjazás a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó díjazástól alacsonyabb nem lehet, jelenleg a garantált díj alkalmazottnál az 50 százalékkal megemelt ügyeleti díj.
