Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
419 Gondolom, a vitában még sok szó esik majd a túlmunka szolgálati időként történő elismeréséről, a továbbképzésekhez kapcsolódó kedvezményekről, illetve az alkalmassági vizsgálatokról is. Még egyszer kiemelném: a törv ényjavaslat a hibáival, hiányaival együtt, amelyek szerintem korrigálhatók, mindenféleképp előrelépést jelent. A szellemisége az orvoslás csapatmunka jellegét hangsúlyozza, azt, hogy az orvosok megkülönböztetett döntési szerepe ellenére is a döntési és ell átási felelősség közös. Biztató, hogy az egészségügyi kormányzat a költségkihatásokat betervezte a jövő évi költségvetésbe, és nyitott a konszenzusos módosításokra. Összegezve: a törvényjavaslat legfőbb erénye, hogy nemcsak a címében szereplő orvosokról és más egészségügyi dolgozókról szól, hanem, és talán ez a lényeg, a tényleges betegellátás javításáról is. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért szó t Schvarcz Tibor képviselő úr, MSZPfrakció. Öné a szó. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Csáky András által az ügyeletről elmondottakhoz szeretnék hozzászólni. Magam 1997 óta foglalkozom az orvosi ügyelet m unkajogi és szabályozási kérdéseivel, és többször nekifutva ennek a kérdésnek, most a jogállásról szóló törvényben sikerült a megoldáshoz közeli helyzetet teremteni. Akkoriban, amikor először beszéltünk az ügyelet ilyetén való szabályozásáról, a Magyar Orv osi Kamara elítélte a korábban benyújtott törvénytervezetünket. Három éve, amikor már ismert volt a luxemburgi bíróság döntése, amelyet spanyol orvosok nyertek meg az ügyelettel kapcsolatosan, akkor már ebben szabályoztuk ezt a kérdést. Most a német orvoso k adták be ezt a keresetüket azzal, hogy vonatkozike Németországra a luxemburgi bíróság döntése. Valóban vonatkozik, hiszen az Európai Unióban mindenkire vonatkozó döntéseket hoz a luxemburgi bíróság. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez a javaslat száz sz ázalékig nem oldja meg ezt a kérdést, de mi is mindig azt szerettük volna, és váltig hangoztatjuk, hogy szeretnénk azt elérni - és ebben van egy javaslat arra, hogy ez folyamatosan bevezetésre kerül , hogy az ügyeleti munka egyöntetűen túlmunkának számít, és szűnjön meg az, hogy az ügyeleti munkát úgy számítják, hogy rendelkezésre állás és túlmunka. Egységesen túlmunkának szeretnénk tekinteni, de ennek sem létszám, sem anyagi fedezete jelenleg nem áll rendelkezésre. Ezért egy fokozatos bevezetés mellett t ettük le a voksunkat, és a törvénytervezet is erről szól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén kétperces felszólalásra megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDFfrakció. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Köszönöm Schvarcz elnök úrnak, hogy tulajdonképpen egyetértett abban, hogy az Európai Bíróság mostani döntése - és nincsenek kétségeink efelől, ha az Európai Uniónak új tagjai vagyunk - ránk is ugyanúgy érvényes lesz. Semmi más nem kell, mint hogy valaki beadjon egy ilyen kérdést, és miután több precedens értékű ítélet született, ez ránk is érvényes lesz. Tehát nem tudom, hogy itt a fokozatos bevezetés megvalósíthatóe vagy sem, vagy nem érdemes most rögtön ezt megcsinálni. Mi erre egy módosító java slattal kísérletet teszünk. Amit Tóth képviselő úr mondott, az az érdekes, hogy heti 40 óráról beszélt. Kérem, a törvényjavaslat értelmében a heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a 48 órát nem haladhatja meg; annál több nem lehet, 48 óra lehet. Tehát az egészségügyiek esetében nem a munka törvénykönyve 117. §a érvényesül, ami azt mondja, hogy 40 óra a kötelező munkaidő, és a (2) bekezdés pedig azt mondja, hogy ettől csak lefelé lehet eltérni, hanem itt 48 órában maximálja. Ez