Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
3976 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról s zóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és annak lezárása. Az előterjesztést T/5585. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5585/17. számon kapták kézhez a képviselők. Tisztelt Országgyűlés! Tegnapi ülésnapunkon az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalására már sor került. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni tízperces időkeretben. Úgy látom, hogy igen. Megadom a szót Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter asszonynak. Parancsoljon, öné a szó, miniszter asszony. DR. LÉVAI KA TALIN tárca nélküli miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló törvényjavaslat egy olyan törvényjavaslat, amely most előttünk áll, amely, azt hiszem, alapjaiban segít abban, hogy azt a közgondolkodást, amelyet Magyarországon nagyon sokan magukénak éreznek, egy modernizáció irányába, nagyon progresszív irányba vigye el. Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítéséről tudni kell azt, hogy nagyon régi, nagyon régóta megkezdődött. Több olyan civil szervezet és egyáltalán az egész magyar civil társadalom igényeinek és kívánságainak tesz eleget, amelyekre már éppen ideje volt, hogy válaszokat kapjanak a civil élet szereplői. Külön hangsúlyozom azt, hogy a civil szervezetek igényeit, a magyarorsz ági civil szervezetek igényeit és jogos követeléseit elégíti ki ez a javaslat, mert csak másodlagos kérdésnek érzem azt, hogy az Európai Unió követelményeinek is megfelel. Az elsődleges kérdés valóban az, hogy a magyar társadalomban nagyon régóta érlelődik az az igény és az a vágy az emberekben, hogy egy átfogó, antidiszkriminációs joganyag készüljön el, amely az élet nagyon sok területére kiterjedően tiltja a diszkriminációt. A törvény erényei közé tartozik, hogy olyan területekre vonatkozik, a munka világ ára, az oktatásra, a szociális szolgáltatásokra, az egészségügyre, az áruk forgalmazására, amely gyakorlatilag átfogja valamennyi területet, és gyakorlatilag minden területen tiltja a diszkriminációt, továbbá pedig meghatároz olyan kategóriákat, amelyek es etében ezt a tilalmat különösképpen tiltja. Nagyon fontos az egy szellemi modernizáció tekintetében, hogy meghatározza és tisztázza azokat a fogalmakat, amelyekkel olyan nagyon régóta birkózunk. Ilyen fogalom például a közvetett diszkrimináció fogalma. Nag yon jó, hogy a törvény ezt a kérdést pontosan tisztázza. Ugyancsak egy régi civil kívánalom és nagyon nagy hiányosságra utal és hiányosságot mutat be az, hogy eddig nem létezett olyan jogintézmény, amelyet a közérdekű kereset jogintézményének nevezünk. A t örvény ezt a jogintézményt is be kívánja vezetni. (13.30) Két alapvető pillérre épül, az esélyegyenlőségre és az egyenlő bánásmódra, ami azért lényeges, mert nagyon sokszor viták zajlanak arról, hogy melyik mit jelent. A programszemlé letet, a projektszemléletet az esélyegyenlőségi program valósítja meg, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal pedig ennek a programnak elébe ment már azzal, hogy nemzeti esélyegyenlőségi programjában nagyon sok olyan intézményfejlesztést és programot indított el országosan, amelyet ez a törvény a későbbiekben még részletesebben és pontosabban fog szabályozni. Látni kell tehát, hogy a diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlőségi programok teljesítése nemhogy nem áll ellentétben egymással, hanem egymást kiegészí tő két alappillérét jelentik egy nagyon fontos új jogszabálynak. Meghatározza az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló törvény a pozitív diszkrimináció lehetőségeit is. Ez is egy olyan vitatott filozófiai kérdés, amelyről nagyon sok vita folyt eddig. Fontosnak tartom, hogy az előnyben részesítést és a pozitív diszkrimináció lehetőségeit most pontosan körülírja. Ezzel megint csak olyan lehetőséget és olyan jogi eszközt ad a fontos szereplők kezébe, amellyel az esélyegyenlőség előmozdításán tudna k tovább dolgozni.
