Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3977 Egészében véve ennek a törvénynek a jelentősége egyrészt tehát szimbolikus, egyfajta olyan értékvilágot képvisel, amely ennek a kormányzatnak kifejezett és nagyon hangsúlyos értékrendje. Nem lehet alulértékelni azt, hogy ha az emberek fe jében megjelenik egy ilyen törvény, és ha ennek a gyakorlati lépései is megtörténnek, akkor nyilvánvalóan elmozdulhat a hagyományos közfelfogás egy olyan közfelfogás felé, amit kívánatosnak tartunk. Másrészt meghatározza és lehetővé teszi azokat a gyakorla ti politikákat és gyakorlati lépéseket, amelyek az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítását szolgálják. Ennek a törvénynek a társadalmi vitájában kiemelkedően részt vettünk, sok olyan társadalmi szervezettel folytattunk hosszú hónapokon át tartó , szinte napi intenzív vitát, amelynek az eredményeképpen ugyanakkor látjuk azt is, hogy még finomításra szorul ez a törvény, ami, úgy gondolom, a módosító javaslatokkal meg is fog történni. Lényegesnek tartom hangsúlyozni tehát, hogy egy hosszú társadalmi vita előzte meg ennek a törvénynek a létrejöttét, a mostani szakaszban pedig folyamatosan figyelemmel kísérjük a vitát, és minden módosító javaslatot, minden ötletet nagy érdeklődéssel várunk és köszönjük szépen. Mi nem az előterjesztői vagyunk a törvényn ek, de számunkra kiemelten fontos ennek a jelentősége. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra jelentkezett Hankó Faragó Miklós államtitkár úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államt itkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Rendes felszólalásra szerettem volna bejelentkezni, nem a vita összefoglalására, ugyanakkor a dolog természetéből adódóan elkerülhetetlen, hogy ne érintsem a tegnapi vitában elhangzottakat. Már csak azért is, mert igazán s ajnálom, hogy a költségvetési törvény szavazásának furcsa rendje miatt kicsit ilyen szétszórtan kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a vitájára. Tegnap szerettem volna felszólalni, de erre már nem nyílt lehetőségem. Ha ezt tegnap tehettem volna meg, akkor azzal kezdtem volna, hogy Lévai Katalin miniszter asszony távollétét megvédjem, már csak azért is, mert a törvényjavaslat kidolgozásában a két tárca folyamatosan együttműködött és együtt is működik. Másrészt pedig annyira kiszámíthatatlan volt az egész nap ra elhúzódó költségvetési szavazás, hogy azt gondolom, senkitől nem várható el, hogy egy adott pillanatban kitalálja, éppen mikor fog a parlamentnek ebben a speciális ülésrendjében éppen ez a törvény napirendre kerülni. Tudom, hogy miniszter asszony szeret ett volna részt venni a vitában, de nem csoda, hogy nem ült itt huszonnégy órán keresztül, és várta, hogy vajon mikor kerül sor rá. Érdekes észrevételek hangzottak el tegnap, amelyek egy részéről tudok pozitívan is véleményt formálni, néhányukkal kapcsolat ban azonban sajnos kénytelen vagyok azt mondani, hogy elég jelentős elemi információk és ismeretek hiányáról tanúskodnak a megszólalások, persze azoknak csak egy része. Örülök annak, ha vitázunk dolgokról, és természetesen egy pillanatig sem gondolom azt, hogy az igazságügyi tárca által előterjesztett törvényjavaslat már a lehető legjobb, ilyet nem is ismerek, soha nem is láttam még ilyet, nyilván mindegyik törvényjavaslat javítható, némelyik jelentősen, némelyik kevésbé a színvonalát tekintve. Szívesen ves szük azokat a módosító javaslatokat, amelyek szakmailag megfelelőek, és illeszkednek abba a koncepcióba, amelyet határozottan képvisel a kormányzat, mind miniszter asszony, mind pedig az igazságügyi tárca mint előterjesztő. Farkas Flórián képviselő úr több dolgot is említett, amelyekre szeretnék reagálni. Egyrészt azt mondta, hogy szerinte tizennyolc érintetti kört tartalmaz a törvényjavaslat, és ezek a nagyon szerteágazó diszkriminációs területek nem rendezhetők egy törvényben. Nos, a diszkriminációval kap csolatos jogi szabályozásnak a világon szinte mindenhol az egyik legfontosabb eleme az - ha egy törvényben kívánja rendezni ezt az egyébként nem könnyen rendezhető dolgot , hogy természetesen a teljesség igénye nélkül, de az eddigi ismereteink szerint leg inkább jellemző, leggyakrabban
