Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
3973 maguk után. Ugyanakkor gondot okoz a túlzott adminisztráció, a soksok formai követelmény, a meglévő joghézag ok, és természetesen az is, hogy gyakorlatlanok a pályázók. Fokozni kell az ellenőrzést a projekt előkészítő, beszerzési és teljesítési szakaszában, hiszen éppen a joghézagok, a különféle kiskapuk mindenütt lehetőséget teremtenek a korrupcióra. Többen is m egfogalmazták ennek kapcsán, hogy végrevalahára meg kellene alkotni a lobbitörvényt, és ha fejlődne az üzleti kultúra, ezek így együttesen jelentős segítséget adnának a korrupció elleni küzdelemhez. Néhány javaslatomról hadd szóljak konkrétan. A törvényja vaslatban szerepel a Közbeszerzések Tanácsában az ÁSZ elnöke, illetve képviselője. Jóllehet, a közérdekű célok érvényesítése érdekében hasznos lehet, hogy az ÁSZ is képviseltesse magát a Közbeszerzések Tanácsában, azonban az sem elhanyagolható, figyelmen k ívül hagyandó, hogy az ÁSZ az állami ellenőrzés legfőbb szerve, amelynek jogszabályi kötelezettségéből fakadó feladata többek között az Közbeszerzések Tanácsa gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek kapcsán nem célszerű, hogy az ÁSZ tagsági jogosítvánnyal bírjo n a Közbeszerzések Tanácsában, hiszen ők végzik a pénzügyigazdasági ellenőrzést. A másik: indokolatlannak tartom megkövetelni a már korábban névjegyzékbe vett békéltetőktől, hogy megbízatásuk megújítása során ugyanakkora összegű igazgatási szolgáltatási d íjat kelljen fizetniük, mint azoknak a kérelmezőknek, akik első alkalommal kérik felvételüket a békéltetői névjegyzékbe. A harmadik pedig az, hogy a közbeszerzésekről szóló '95. évi XL. törvény és időközben megjelent módosításai még nem határozták meg az e zen szakterület szakértőire vonatkozó követelményeket. A közbeszerzés működtetése azonban alapvetően felhívta arra a figyelmet, hogy a versenyeztetési eljárás szakmailag megalapozott lefolytatása speciális felkészültséget, gyakorlatot és tudásanyagot igény el. A közbeszerzési törvény 2002. január 1jén hatályba lépett módosításának előkészítése során a Magyar Országgyűlés közbeszerzésekkel foglalkozó bizottsága már javaslatot tett arra, hogy a közbeszerzési szakértő meghatározása már az uniós csatlakozást me gelőzően szerepeljen a hazai jogintézményekben. A javaslatot azonban a módosítást készítő PM még nem vette figyelembe. Az új közbeszerzési törvény 2003. június havában keltezett tervezete 11. §ában bevezette és meghatározta a közbeszerzési szakértő fogalm át. A kormány elé terjesztett tervezetben azonban - úgy véljük, egy ügyvédi lobbicsoport javaslata alapján - a meghatározásban már hivatalos tanácsadó szerepel. A “szakértő” és a “tanácsadó” szóhasználata, fogalma a magyar nyelvben nem azonos. A Magyar szó kincstár a “szakértő” szócím alatt a következőket jelöli meg: hozzáértő, gyakorlott, tapasztalt, jártas, kompetens, illetékes, szakavatott, szakképzett, képesített, szakismerő, műértő, hivatásos, professzionális, profi véleményező. A “tanácsadás” alatt: tá jékoztatás, útbaigazítás, útmutatás, konzultáció szavakra utal. A szakértő meghatározásának felhígítása és tanácsadóvá minősítése nem szolgálja a közbeszerzési szakma érdekeit. Ezen a területen az ajánlatkérőknek, illetve ajánlattevőknek a hivatalosan megf ogalmazott szerepkör művelői részéről nem konzultációra van szükségük, hanem olyan szakavatott személytől származó szakvéleményre, amelyért ez a személy felelősséget is vállal. A szakmai gyakorlatban sem egyenértékű egy szakértői vélemény vagy állásfoglalá s, szemben egy konzultánsi javaslattal. Jellemző példaként említem meg, hogy írásszakértő helyett nem írástanácsadót mondunk, vagy egy közlekedési baleset körülményeit vizsgáló és tisztázandó szakértőre, és nem közlekedési tanácsadóra bízzuk a feladatot. A közbeszerzés területén kizárólag szakértő szerepeltetését az is indokolja, hogy közpénzről van szó, és éves szinten több száz milliárd forintról kell a törvény alapján döntenie. Javaslom, az új közbeszerzési törvény a “közbeszerzési szakértő” meghatározás t írja elő és vezesse be a szakmában, szemben a “hivatalos tanácsadó” megnevezéssel.
