Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
3954 Ebből az is kitűnik, hogy a magyar közszolgálati televízión nem biztos, hogy számottevő közönségre számítanak a magyar játékfilmek esetén. E törvényjavaslatban sem látni hiánytalanul azokat az eszközöket, amely ek e téren változást hozhatnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzt, a támogatás nagyságát, illetve a nézettségi mutatókat, azok kapcsolatát is érdemes összevetni. Az elmúlt időszakban néhány jelentősebb film a következő támogatásban részesült: Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című alkotása 200 milliós, Herendi Gábor Valami Amerika, ugyancsak 200 milliós, Koltai Róbert Csocsó című műve 184 milliós, Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál! című alkotása 80 milliós támogatást kapott. Ha az elmúlt évek toplis tás helyeit vesszük, akkor az említett filmek közül a toplistán a Valami Amerikával találkozunk 2002ben, mégpedig az első helyen, míg a Csocsó című alkotás 2001ben a toplista második helyén volt található. Ugyanakkor akadnak olyan filmek az említettek kö zött, amelyek nem kerültek e listára. E rövid kitérővel csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy a támogatás mértéke és a nézettség nem mindig áll összhangban. Tudom, ez természetes, hiszen lehet olyan alkotás is, amely művészeti értéket hordoz, mégsem népszerű, de nem árt összhangot teremteni a támogatás, a művészi színvonal és a nézettségi mutatók között. Ha pedig azt nézzük, hogy az elmúlt időben a legnagyobb nézőszámot elért magyar filmet, A miniszter félrelép című munkát 663 ezren nézték meg, míg a legsikeresebb külföldi alkotást, a Csillagok háborúját 1 millió 195 ezren, láthatjuk, hogy a magyar filmek forgalmazása, terjesztése terén is adódhat még elég lehetőség, s jó, ha a törvény ezzel is számol. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány nappal ezelőtt j elent meg a Központi Statisztikai Hivatal EUszámunió című internetes kiadványa, amelyben a következők olvashatók: jelenleg az Európai Unió 15 országában a mozik száma több mint 10 ezer, a vetítőtermeké 25 ezer körüli. A magyarországi vetítések 87 százalék a többtermes moziban zajlik, ahol a mozilátogatók hasonló hányada fordul meg. Ez arra enged következtetni, hogy a XX. század végi mozizás elsősorban budapesti, illetve nagyvárosi műfaj. A százezer lakosra jutó mozitermek száma Magyarországon valamivel alac sonyabb, mint az Európai Unióban. A mozi, illetve a kiépülő multiplex hálózat hazai méreteit jelzi, hogy az egy mozira jutó mozitermek száma jóval elmarad az uniós átlagtól. (11.50) A mozi népszerűségének csökkenése a televízió elterjedésével az Európai Un ió tagországaiban 1955től 1992ig szinte folyamatos volt, majd az amerikai rendszerű multi- és megaplex mozik európai meghonosodásával a mozilátogatások száma 2002re több mint másfélszeresére nőtt. Az érdeklődés a legjelentősebben az Egyesült Királyságba n, Ausztriában, Írországban és Dániában élénkült. Az uniós lakosság 54 százaléka nem volt az utolsó 12 hónap során moziban. Egy uniós polgár évente 2,4szer ment moziba, feleannyiszor sem, mint az amerikai. Ez a szám Magyarországon: 1,5. Az amerikai filmip ar európai térhódítása az évtized során folytatódott, az Unió országaiban a mozilátogatók 74 százaléka amerikai filmet látott, arányuk 2000ben további 4 százalékkal nőtt. A bemutatott filmek 53 százaléka amerikai volt, a bevételek 74 százaléka származott ebből. A bemutatott filmek közül a hazai gyártásúak aránya a legmagasabb Franciaországban, 36 százalék, Olaszországban 26 százalék, Magyarországon a mutató értéke 14 százalék. A nemzeti filmgyártás szerepe a bevételek alapján viszonylag jelentős az Egyesül t Királyságban. A magyarországi mozilátogatók közül minden tizenhatodik magyar filmet nézett meg, és a mozipénztárak jegybevételének 5 százaléka származott ilyen forrásból. Tisztelt Képviselőtársaim! Miként a kulturális bizottság ülésén is jeleztük, nagyon fontosnak tartanánk, hogy a jelenlegi helyzetből kitörjön a magyar filmgyártás és forgalmazás, ugyanakkor úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a gyártásra koncentrál. S jóllehet a forgalmazás kérdéseivel is foglalkozik, mégsem érezzük, mégse m látható, nem érzékelhető minden részletében,
