Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
3953 köszönhető, akiket elvarázsolt a film csodálatos világa, és sokszor szeretetből, hivatástudatból, rengeteg lemondás árán is kitartottak a filmes szakma mellett. Köszönet nekik, sminkeseknek, ruhásoknak, díszletépítészeknek, pir otechnikusoknak, kaszkadőröknek, világosítóknak és kameraszemélyzetnek, akik nélkül nem jöhetne létre az a varázslat, amit filmnek hívunk, és akiket oly gyakran elfelejtünk megemlíteni, ha a filmes szakmáról beszélünk. Remélem, hogy ez a törvényjavaslat és az esetleges kidolgozandó nemzeti filmstratégia az ő boldogulásukat is szolgálja majd, és sikerül a magyar filmnek a világot újra bámulatba ejteni, meghódítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egye s képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Először az előre jelentkezett képviselőknek adnám meg a szót. Szalai Annamária, a Fidesz képviselője nincs jelen. Homa János, a Fidesz képviselője következik, megadom a szót. HOMA JÁNOS (Fid esz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitájában a filmforgalmazás kérdéseivel, a filmek látogatottságával foglalkozzam. Elöljáróban azonban szeretnék röviden a javaslat egészérő l szólni. Kulturális körökben évek óta várták a törvényt, egy olyan jogszabályt, amely biztosítja a szerzői jogok érvényesülését, a nemzeti filmgyártás védelmét. De ettől a törvénytől várták és várják a hozzáértők, hogy védi a filmkölcsönző vállalatokba, m oziüzemekbe fektetett tőkét, elősegíti a nézők számának emelkedését is. S mivel a jelenlegi filmfinanszírozási modellel szemben az egyik leggyakrabban hangoztatott kritika, hogy gyártásközpontú, forgalmazásra, moziüzemeltetésre nemigen jutott, ezért azt is várták, hogy e téren elmozdulás történik. Igaz, ezt - mármint a forgalmazás támogatását - csak a magyar filmek igényelték; azok, amelyeknek kicsi volt az esélyük, hogy eljussanak a nézőkhöz. Miként már a vitában is elhangzott, a rendszerváltás óta szinte minden évben jelezték, hamarosan lesz filmtörvény, de a törvény megalkotására, a forgalmazás megoldására mégsem került eddig sor. Viszont kiforrta magát egy olyan koncepció, amelyik mögé felsorakoztak a filmesek. Ahogy itt is elhangzott, szinte valamennyi szakmai szervezet véleményét igyekeztek integrálni e javaslatba. Azt mondta Hiller miniszter úr, hogy e filmtörvény elfogadásával több pénz jut a magyar filmiparnak, a befektetési és adókedvezményeknek köszönhetően több tőke áramolhat Magyarországra, de sz élesebb tömegeket is vonzó, érdekes filmek születhetnek. Azt is hallhattuk, a szakmának azért lesz jó a filmtörvény, mert államilag garantált pénzekből gazdálkodhat a szakma. A jelek szerint jövőre 6,5 milliárd, 2005re 8 milliárd, 2006ra pedig 10 milliár d forint áll majd a filmipar rendelkezésére. Ebből is kitűnik, több pénz jut e területre, de ezzel együtt, sokakkal együtt szeretném kérdezni: milyen lesz a magyar film, ha több pénz jut, ha több pénzt pumpálnak a magyar filmekbe? Kérdés az is, jóe, ha cs ak a költségvetés pumpál pénzt - mert ez a törvény csak erre ad garanciát. Jól tudjuk, Európában másutt is fordítanak közpénzeket e célra, mert a filmet a nemzeti kultúra fontos hordozójának tartják. Emellett más forrásokat is megteremtettek, de ezek zöme nálunk nem létezik. Például a televíziók sem olyan mecénások, mint másutt. Nemcsak a kereskedelmi, a közszolgálati csatornák is passzívak. Igaz, utóbbiak rossz anyagi helyzetükre hivatkoznak, és ez, el kell ismerni, így is van. A dolog furcsaságát jelzi, h ogy a Magyar Televízióban az elmúlt időben azért nem vállalták, hogy fő műsoridőben magyar játékfilmet játsszanak - ahogy ezt egy szakember nyilatkozta a közelmúltban , mert ez csökkentené a reklámbevételüket. Igaz, a Duna TVben vállalnák a magyar alkotá sokat, ott viszont elég alacsony a nézettség.
