Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
396 kismértékben is lehetőséget teremtünk arra, hogy olyan élelmiszerek kerüljenek a magyar piacra, akár külföldről is, melyek a magyar fogyasztókat veszélyeztetik. Gondot jelent a felügyeletben a minisztériumok megosztott felelősségrendsze re, hiszen ez nehézzé teszi, hogy egy okos stratégia működjön a magyar élelmiszerek patronálására, a magyar élelmiszerek piacra jutására. Most már egy kettős filozófiával kell a magyar élelmiszertermelőknek gondolkodniuk, hogy azok az élelmiszerek, amelye ket ide, kis hazánkba gyártanak, lehetőleg az egész Európai Unió minden pontján megfelelőek legyenek. Úgy gondolom, hogy a kettős rendszer fenntartására természetesen van indok, de ezt az adminisztrációt is, amelyet megtartunk az élelmiszertermelők felé - a bejelentési kötelezettség és a gyártmánylap üzemben tartásával vagy fenntartásával , ezt is ismét át kell gondolni. Mindezek figyelembevételével tartózkodtunk a bizottsági vitában, ezért nem javasoltuk, hogy ilyen formában a parlament elé kerüljön ez a törvény. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek fogom megadni a szót, legelőször is Gőgös Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a mai na pon az Országgyűlés, amely a lakosság teljes körét érinti. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar mindig stratégiai ágazata volt a magyar gazdaságnak. Úgy gondolom, valamennyiünk alapvető érdeke, hogy az élelmiszeripar a lakosságot megfelelő m inőségű és mennyiségű élelmiszerrel lássa el, és az import is megfelelő keretek között működjön. Magyarország az európai országok között harmadikként már 1895ben alkotta meg első élelmiszertörvényét, ezt 1950ben törvényerejű rendelet, majd 1976ban újabb élelmiszertörvény váltotta fel. Az 1995ben elfogadott, majd a 2001ben módosított élelmiszertörvényt a piacgazdaság, illetve az uniós felkészülés indokolta. Megállapíthatjuk, hogy a törvény betöltötte hivatását, hiszen tagságunkkal együtt jár egy sor, az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező érvényű közösségi rendelet átvétele, illetve a hazai szabályozás átalakítása. A jelenleg hatályos törvény - ahogy már említettem - több uniós rendeletet változtatás nélkül bevezetett, de a közös jogrend szerint európai uniós rendeletekkel párhuzamosan nem működhetnek azonos tartalmú hazai szabályok, ezért ezeket hatályon kívül kell helyezni. Ezen túl a hatályos jogszabályban olyan közösségi irányelvek is törvény által szabályozottak, amelyek gyakran változnak, amelyek t örvényi kezelése nehézkes, sokszor lehetetlen. Az új törvény legfontosabb céljait hét pontban foglalja össze az általános indoklás, ebből néhányat kiemelnék. Az Európai Unió működési szabályaihoz igazodva biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmét, segítse az élelmiszerek országok közötti szabad áramlását. Térjen ki az élelmiszerszabályozás világméretű rendszerében való magyar részvételre és a magyar élelmiszerkönyv működésére. A csatlakozás napjától lépjenek életbe a közvetlen uniós szabályok, készüljenek el azok a részletes szabályok, amelyek átveszik a közösségi irányelvek konkrét rendelkezéseit. A jogszabály fontos erénye, hogy a törvény és a felhatalmazása alapján készülő rendeletek világos, áttekinthető, az Európai Unió rendszeréhez igazodó magyar élelmiszerjogi rendszert teremtenek. (14.40)
