Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 25 (111. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
3818 Az úgynevezett közvetlen kifizetéseket az uniós kifizetési szabályok szerint minden évben december 1jétől folyósíthatjuk, és ez független attól, hogy az uniós pénz mikor érkezik meg, azt ugyanis a kincstári egységes számláról meghitelezzük. A magyar kiegészí tés kifizetése a megfelelő költségvetési előirányzatból ezzel párhuzamosan történik, végrehajtva a vonatkozó országgyűlési határozat előírásait. Az önök elé benyújtott törvényjavaslatokban tehát nem egy évben, nem 2004ben, hanem folyamatosan biztosítjuk a kiegészítés forrásait. Természetesen lesz pénzforgalmi áthúzódás 2005 januárjára, de ugyanez lesz a helyzet 2005ről 2006ra, illetve a további évek fordulóján is. Szintén érték kifogások a kormány földgázáremelésre és a hozzá kapcsolódó kompenzáció s rendszerre vonatkozó elképzelését. A kormány 2003 tavaszán hozott döntése értelmében 2003. május 15től a háztartási és a távhőszolgáltatók részére értékesített földgáz ára 12 százalékkal, az egyéb fogyasztók részére értékesített földgáz ára 15 százalékk al emelkedett. A májusi árváltozásra vonatkozó döntésével egy időben a kormány határozott arról is, hogy bevezeti a kedvezményes gázellátás rendszerét, amelynek értelmében 2003. október 1jével a háztartások részére értékesített földgázárakból évi 1500 köb méter fogyasztásig 6 százalék, 15003000 köbméter fogyasztás között 4 százalék árkedvezményt kapnak a lakossági fogyasztók. A kormány szeptember 30ai ülésén döntött a nem lakossági földgázárak megemeléséről. Az átlagos 16,4 százalékos áremelés az egyes fo gyasztói kategóriákban eltérő módon oszlik meg. Az áremelés a közintézményeket az egyes tarifacsoportokba eső fogyasztások súlyozása eredményeként átlagosan körülbelül 35 százalékos mértékben érinti. A kormány döntött arról is, hogy a közintézmények számár a az október 15i gázárváltozás 2003. évi hatásait ellensúlyozza. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvény a 2003. évi költségvetés módosításával 3,4 milliárd forintot különített el erre a célra. A zá rszámadási törvény elfogadásával párhuzamosan kormányrendelet kiadása szükséges, amely az elkülönített pénz szétosztására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelettervezet államigazgatási egyeztetése folyamatban van. Az elfogadott törvény hatálya a köz ponti költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra és költségvetési intézményeikre, valamint a közfeladatokat ellátó egyházi, közalapítványi és alapítványi fenntartású intézményekre terjed ki. Ami az egészségügy helyzetével kapcsolatos bírálatokat ill eti: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2004. évi költségvetésével kapcsolatban elhangzott, hogy az alapok hiánya a központi költségvetés támogatása nélkül tovább nő, és 599 milliárd forint lesz. Ez az állítás tipikus példája annak, amikor összefüggés eiből kiragadva használják az adatokat, és ennek alapján vonnak le téves következtetést. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere költségvetési bevételeinek a központi költségvetési támogatás lényeges és szerves része. 2004ben ezeknek az összbe vételen belüli súlya 12,3 százalék, ami elég jelentős nagyságrend, ezért minden olyan eszmefuttatás, amely ettől a bevételi tételtől eltekint, szakszerűtlen. Az egészségüggyel kapcsolatban talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy '98 és 2001 között az egészségügy GDPhez viszonyított kiadási aránya igen jelentősen csökkent, jelentős pozitív változás az elmúlt két évben következett be. 2003ban az egészségügyi közkiadások megközelítik a kormányprogramban 2006ra előirányzott mértéket. A kiadások reálért éke 2004ben is növekedni fog. A kormány gyógyszertámogatási célkitűzései nem kívánják a gyógyszerkiadások növekedését a lakosságra áthárítani, ellentétben az előző kormány által folytatott gyógyszertámogatási politikával, amely elsősorban a gyógyszergyá rtók érdekeit szolgálja.