Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 25 (111. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3810 számot kapunk az év végén. Ez egy nagyon kellemetlen tény, nagyon kellemetlen szám. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem új jelenség, és erre éppen Őry Csabának, a korábbi állam titkár úrnak illett volna emlékeznie. Ami pedig a számokkal való játszadozást illeti: mi nem játszadozunk a számokkal, sőt ellenkezőleg. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium amikor foglalkoztatási tendenciákról tart sajtótájékoztatót, valame nnyi esetben a Központi Statisztikai Hivatal számait használja. Nem magunk gyártunk számokat, azokat a számokat használjuk, azokat említjük, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal havi felmérései tartalmaznak. Szó nincs tehát arról, hogy bármilyen ellen tét lenne közöttünk, mint ahogy az egyik újság ezt tegnap állította, amit kénytelenek voltunk helyesbíttetni. Ellenkezőleg, arról van szó, ha munkaügyi, foglalkoztatási tendenciákról beszélünk, akkor legjobb a jelenleg egyetlen létező hiteles forrásra táma szkodni, a Központi Statisztikai Hivatal felméréseire. Szeretném megjegyezni, nagy örömömre szolgált, hogy néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés teljeskörűen - ellenzéki képviselőtársaim támogatásával is, amit ezúton is köszönök - elfogadta a munkaügyi nyi lvántartás kiépítéséről szóló törvényjavaslatot. Ha a munkaügyi nyilvántartást jövő május 1jétől teljeskörűen kiépítjük az országban, akkor immáron nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal egyébként korrekt felmérései mutatnak utat a tekintetben, hogy munk ahelyek megszűnnek vagy keletkeznek Magyarországon, hanem erről pontos, hivatalos adatokkal fogunk rendelkezni. Egyébként pedig a KSHadatokban örvendetes tendencia rajzolódik ki, nevezetesen, hogy a kormányváltás óta vagy az elmúlt egy évben - teljesen mi ndegy, képviselőtársam, hogy melyik számot használjuk - nőtt a foglalkoztatottság, mégpedig hibahatáron kívüli nagyságrenddel, 125 ezer fővel, ha a kormányváltás óta nézzük ezt a számot. De bármelyik statisztikai adatot vetjük is össze - akár a negyedévi á tlagokat, akár a havi adatokat , mind egyértelműen jelzi a foglalkoztatottság növekedését. Számomra érthetetlen, hogy ezt az egy számot - amit önök ugyanúgy megkapnak, mint ahogy megkapja a Munkaügyi Minisztérium; az ön idejében is megkapta ezeket a számo kat a Munkaügyi Minisztérium, pontosabban annak elődje - az ellenzéki képviselők miért nem hajlandók tudomásul venni. (8.20) Miért csak azokat a tendenciákat mondják el naponta, amelyek az ő vélt igazukat próbálják alátámasztani? Ami egyébként a pályakezdő k körében tapasztalható munkanélküliségnövekedést illeti, ez egy valós negatív tendencia, képviselőtársam. Teljesen egyetértek abban, hogy ezt kezelnünk kell. Itt keletkezett ugyanis egy diszharmónia az oktatás szerkezete és a munkaerőpiac igényei között. Most már túl kell jutnunk azon a néhány évvel korábbi nézeten, miszerint elegendő tanulni és taníttatni gyermekeinket. Világosan látszik, hogy ma már ez a diplomások esetében sem elegendő, mert olyan szakmában kell taníttatni gyermekeinket, amely szakmába n képesek elhelyezkedni. Ha ezt három vagy öt évvel ezelőtt - hiszen a mostani generációk akkor iratkoztak be egy főiskolára vagy egyetemre - nem tudtuk pontosan előre jelezni, ha akkor csak az volt a szempont, hogy minél több ember menjen az egyetemekre, függetlenül attól, hogy milyen szakon végez, akkor ennek három vagy öt év múlva törvényszerűen munkaerőpiaci nehézségek lesznek a következményei. Teszünk ez ellen, képviselő úr, az országban egy rendezvénysorozatot tartottunk, több mint száz állásbörzét h irdettünk meg az ország különböző helyein. Ezen állásbörzéken 40 ezer pályakezdő jelent meg, ez is jelzi az érdeklődést, és közülük több mint 5 ezernek sikerült munkát találni. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a tényeket is vegyék észre. Köszönöm szép en a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, az SZDSZ képviselője: “Tanulságos külföldi példáról” címmel.
