Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A regisztrációs adóról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
3799 megrendelésére egy vízió, egy médiakoncepció azt írja, ho gy a médiahatóságnak most is túlhatalma van, és éppen ezért valahogy szét kellene több részre szakítani, oszlatni, tovább gyengíteni. Feltehetőleg a költségvetés ily módon történő beterjesztése is ezt a célt szolgálja, hasonlóképpen, ahogy a közmédiumoknál , hogy a gazdasági nyomásgyakorlással érjék el a politikai nyomásgyakorlást. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabó Zoltánnak, a Szocialista Párt képviselőjének. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én mondhatnám most azt is, amit az előző vitában már több mint egy órája mondtam, nevezetesen hogy attól, hogy egy butaságot sokszor és nagy határozottsággal elismételnek, az még mindig buta ság marad. De nem ezt mondom. Tisztelt Ház! Ismertetném, hogy a médiatörvény az üzemben tartási díj befizetésére milyen szabályozást ismert vagy ismer. Eszerint az egy készülék után befizetendő üzemben tartási díjat évente az éves költségvetés határozza me g. Ezt a befizetésre kötelezett mintegy 22,5 millió embertől hajtják be, rendszerint - ez már nem a törvény, hanem a realitás - 6065 százalékos sikerrel. Ehhez képest az üzemben tartási díj mostani kipótlása úgy történik, hogy a kormány nem az egy készül ékre jutó üzemben tartási díj szorozva a díjfizetésre kötelezettekkel szorozva ezzel a 0,60,65 századdal formában határozza meg, hanem ennek a három számnak a szorzatát határozza meg. Annak, aki megmondja, hogy a tényező meghatározása mennyivel teszi függ etlenebbé a magyar közmédiumokat, mint a szorzat meghatározása, szívesen fizetek egy korsó sört. Egyébiránt, tisztelt képviselőtársaim, amit Szalai Annamária képviselőtársunk fitymálva és mindenféle jelzők kíséretében elutasított mint a tavalyi költségveté si törvény benyújtása közben beterjesztett javaslatot ennek a helyzetnek az elrendezésére, az hajszálpontosan azt az eljárást modellezte volna, amit a médiatörvény az üzemben tartási díjra előír, ugyanazt, ugyanolyan mértékű függetlenséggel és kicsit nagyo bb támogatási összeggel. Ez az ellenzéknek nem tetszett, azért nem sikerült elfogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon! DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Csak hogy követni tudjuk, hogy miről is van szó: most az ORTT jövő évi költségvetéséről beszélünk, aminek kapcsán persze sok minden másról is lehet beszélni, de logikátlanul összekapcsolni olyan elemeket, a melyek nem kapcsolhatók össze olyan logikai rendszerben, ahogy itt hallottuk, az nem feltétele annak, hogy erről a témáról beszéljünk. Azt gondolom, hogy lehet beszélni egyszer az ORTT költségvetéséről, és lehet ennek kapcsán - mint Szalai Annamária tette - beszélni arról, hogy a magyar médiarendszer finanszírozása egyáltalán hogyan működik; erre majd mindjárt visszatérnék. És egy ettől majdhogynem független tényező az, hogy a kormány átvállalta a készülékhasználati díjat. Azt a logikai bravúrt, amit Font k épviselőtársam itt produkált, hogy tudniillik le akarja vezetni a készülékhasználati díjból az ORTT költségvetési problémáit, nem lehet megtenni, legalábbis logikusan nem lehet megtenni. Mert aki ismeri a rendszer működését, tudja, hogy még a legkritikusab b megszólalók sem vonják kétségbe azt, hogy a készülékhasználati díj kormány általi átvállalása nem vont ki pénzt a rendszerből, hanem minden érintett szerint megbízhatóbbá, kiszámíthatóbbá tette azt, hogy mennyi pénz van a rendszerben, sőt mennyiségi érte lemben is több pénzt kapnak az érintett intézmények.
