Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
3776 Hiányzik a törvény módosításából azoknak a szakmai hibáknak a felismerése, amelyekről az előbb szóltam, és annak korrekciója. Valószínűleg célszerű lenne továbbra is, sőt az elmúlt egy év történése azt mutatja, egy kézben, egy hatáskörben, a Monetáris Tanácsnál hagyni az ár folyammal kapcsolatos döntéseket. Így a gazdaságpolitikára és a pénzügypolitikára valószínűleg nagyobb bizalmat kapna az ország, és az ország politikai kockázata is csökkenne, ezáltal a kamatlábakra önmagában is kedvezőbb befolyást tudna gyakorolni. Azt go ndolom, hogy a felügyelőbizottság létrehozása is, miután nem történt meg igazából a kiértékelése, illetve a törvénymódosítás további kiszélesedő hatáskört ad a gazdasági törvényre hivatkozva, ez eleve szakmai hiba, hiszen a jegybank egy speciális cég, egy speciális részvénytársaság, ilyen értelemben tehát már a felügyelőbizottság létrehozása is sajátos kérdést vet fel, hogy egyáltalán szükség vane rá. Most ezt továbbfűzni, hogy a felügyelőbizottság csak úgy tud jól működni, ha kiterjesztjük hatáskörét az e redmény alakításában, ez már egy rossz kérdésre felvetett újabb rossz válasz, amire nem lehet jó választ adni. Másrészről érdemes külön szemügyre venni azt a szakmai burokba bújtatott kifogást, amely azt a 65. §t érinti, amelynek lényege arról szól, hogy a törvény által meghatározott konkrét kiszámítás szabályait elveti, és így a parlament hatáskörében tartotta. Erre irányul most egy változtatás, amely lehetővé teszi, hogy a kormány hatáskörében, mint a közgyűlésen képviseletet gyakorló számára, annak kény ekedve szerint alakítsa osztalékfizetését. Még az indoklásban is beismerve ráadásul, hogy a költségvetés szempontjainak is alá tudja rendelni, és ennek megfelelően megteheti ebbéli lépéseit akár a hiány alakításának kezelésében, akár pedig a kormányzati t artalék feltöltésére adhat év közben lehetőséget. Ezt a felvetést érdemes lenne megfontolni javaslatunk szerint, jobb lenne inkább a törvénymódosítás keretében, de fix szabályokat alkotni. Nyilvánvaló, ami az ÁSZ, az Alkotmánybíróság és az EU ajánlásait il leti, azt támogatni lehet, az szükséges, de az összes többi, amiről szóltam, tulajdonképpen ezt elfedi, ezért ez sajnálatos. Jó lett volna, ha az államtitkári expozé kitér ezen értékelésre is, azt gondolom, sokat segített volna egy jobb pénzügypolitika jöv őbeni folytatásának. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Többen is jelentkeztek kétperces hozzászólásra - nem tudom, a képviselő úr biztatásárae. Először megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak , FideszMagyar Polgári Szövetség. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános indoklásban is az szerepel, hogy erre a törvénymódosításra azért kerül sor a tavalyi évi módosítást követően, hiszen az Alkotmánybíróság állásfoglalásainak, illetve az európai uniós jogharmonizációs feltételeknek a törvénymódosítás eredményeként születő új törvény meg kell hogy feleljen. Arról már sokkal kevesebbet beszél az általános indoklás, hogy az e lmúlt időszakban - pontosan az európai uniós feltételeken kívül - még az Európai Központi Banknak is számos észrevétele volt, és ahhoz, hogy majd 2008ban az európai monetáris unióhoz csatlakozni lehessen, ezeket a változtatásokat meg kell tenni. Tehát tud omásom szerint ez szintén egy vezérlő cél volt vagy kellett volna lenni annak érdekében, hogy ez a módosítás megtörténjen. Már a bizottsági ülésen is, mivel ezt a feltételrendszert valamennyien elfogadtuk, meglepetéssel hallottuk, hogy ugyanakkor ezt a tör vényjavaslatot nem egyeztették az Európai Unió illetékes bizottságával, illetve az Európai Központi Bankkal, hanem mint már említettem, a módosítások, amelyek itt megszülettek vagy meg fognak születni, elsősorban a régebbi észrevételekre vonatkoznak. Ilyen értelemben joggal mondhatjuk, hogy kicsit talán idejekorán nyújtotta be a kormány ezt a törvénymódosítást, hiszen vélhetően még a csatlakozásunkat megelőzően mind az Uniónak, mind főleg az Európai Központi Banknak lesznek észrevételei, amelyekre vonatkozó an
