Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SOÓS GYŐZŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3775 részéről is, hogy nem biztos, hogy az Európai Unió alapelvei szerint halad a jegybanktörvény alakítása. A má sik, talán ideidézhető kérdéskör volt akkor a felügyelőbizottság létrehozása, amely korábban csak az Állami Számvevőszéknek teremtette meg az ellenőrzés lehetőségét; most kiderül egyébként a módosítás kapcsán, hogy a felügyelőbizottság létrehozásának a sze repe igazából nem lett értékelve, hanem egy továbblépése lett, amelyről majd még később szólok, hogy helyese, vagy mi hogyan értékeljük. Mindenesetre vegyük sorra a történéseket, mi történt a törvény elfogadását követően. Az akkori figyelmeztetések, szakm ai jelzések hatástalanok maradtak, és a törvény elfogadását követően, 2002 nyarát követően igazolódtak a Fidesz aggodalmai is, amelyek szakmai észrevételekben, a vitákban akkor elhangzottak. 2003 januárjában egy spekulációs roham történt a forint ellen, ah ol is a költségvetési bizottság akkori alelnöke, Veres János mostani államtitkár kezdeményezésére, nyugodtan nevezhetjük így, gyalázatos, a Nemzeti Bankot elítélő tájékoztató elfogadása történt meg zárt ülés keretében, a határozat maga viszont nyilvános vo lt, mindenki számára jelzést adott. Ez volt az első olyan kézzelfogható jelzés a kormányzat részéről, a költségvetési bizottság többségi szavazatán keresztül, amelyben nyíltan is előkészítette azokat a további lépéseket, amelyek a tavasz és a nyár folyamán történtek. Érdemes sorra venni a másik fontos történést, amely 2003 júniusában a sáveltolás keretében történt, amikor is a kormányzat és a Nemzeti Bank monetáris tanácsa már az új törvény keretében, egyetértésben a forintot érintő sáveltolást eldöntötte, nyugodtan értékelhetjük úgy, hogy ezzel a magyar gazdaság külföldi megítélését tolták el, nem pedig a forint sávját valójában. Hiszen egy olyan pénzügyi szituáció jött létre, amelynek súlyos árát fizeti még ma is ország, fizeti az ország költségvetése. Ráa dásul, a forint árfolyamát egy hullámvasútra helyezték, amelynek az eredménye az lett, hogy amelyről el kellett volna igazából indulni, azt az eredményt szülte meg, hiszen visszatért a forinteuró árfolyam ahhoz az időszakhoz, amikor az egész akció elindul t. Legyen elismerés Veres János részéről, hogy el is ismerte, hogy hibás döntés volt, még ekkor nyáron, majd pedig, éppen a mai sajtóban olvashatjuk, már ma a Nemzeti Bank egyik alelnöke is úgy nyilatkozott egy konferencián, hogy baklövésnek minősítette a forint nyár eleji leértékelését. Ekkor már meg lehet állapítani persze a Nemzeti Bank monetáris tanácsa és a kormányzat együttes felelősségét, amely nyilván rávilágít arra, hogy ha sok gazdája van egy ilyen stratégiai kérdésben való döntésnek, akkor ez nem feltétlenül szül jó döntést; egy megfelelő, felelős, egy hatáskörbe tartozó döntési kör sokkal eredményesebb és kedvezőbb lépéseket jelenthetett volna feltehetőleg. Bár a feltételezések ma már elég nehezek, viszont tény az, hogy ennek keretében a pénzpiac elbizonytalanodott a 2003. évi inflációs célnak az értékelésében, és ezt az elbizonytalanodást egy politikai kockázat növekedéseként értékelte a piac, amely kockázatot a kamatlábak emelésével vagy emelkedésével fejezett ki, többek között azzal, hogy a mag yar kormány a kötvényeken keresztül ma 6,5 százalék helyett már csak 9,5 százalék körüli, több mint 50 százalékkal megnövekedett áron tud pénzhez jutni. Nyilván ez nemcsak a monetáris politikával függ össze szorosan, hanem a gazdaságpolitikával is, de most annak a hibái nem ezen törvénytervezet megvitatásának a tárgya. Tény viszont, hogy a monetáris politika nem alkalmas a gazdasági tér szabályozására, illetve a gazdaságpolitikai hibák kijavítására, csak jó gazdaságpolitika mellett tudja kedvező hatásait ki fejteni a monetáris politika. (20.20) Térjünk rá akkor a törvény módosítására. Először arról érdemes szólni, ami hiányzik belőle… (Dr. Szabó Zoltán: Hét perc után!) Szabó Zoltán képviselő úr is megkapja a szót (Font Sándor: Felébredt!) , mint ahogy szokta f igyelmeztetni egyébként, akár hét percre is, ha bejelentkezett volna, de ma egyetlenegy MSZPs képviselő nem jelentkezett be egyébként egy szakmai vitára, majd a kétpercesekben nyilván el fogja mondani kiváló politikai töltetű beszédeit.
