Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3654 Megszűnnek a sporttevékenységet kifejtő kötelező kft.k és bt.k, a hivatásos sportolókat 2007től csak munkaszerződéssel lehet majd foglalkoztatni. A sporto ló védelmét szolgálja, hogy amennyiben a sportszervezet valamilyen okból nem indulhat a bajnokságon, illetve abból kizárják, a sportoló a munkaszerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti, és a felmondás után azonnal igazolhatóvá válik. A szakszövetsé gek feladatai egyszerűsödnek. Csökkennek az eddigi megkötések. Az autonómia elvét szolgálja az is, hogy a jövőben nem kell 150es taglétszám ahhoz, hogy a közgyűlést küldöttgyűlés helyettesítse. Közgyűlés ezentúl külső személyt is beválaszthat az elnökségb e. A szakszövetségek törvényességi felügyelete teljes mértékben az egyesülési törvény szerint alakul; ügyészség, illetve bíróság. Az eltérések és ebben a körben a GYISM részére biztosított többletjogosítványok szükségtelenek, ezért megszűnnek. A törvény ha tálybalépése után sportszövetséggel szemben csődeljárás nem indítható. Sportági szövetség ezentúl közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportköztestületek és a sportközalapítványok fejezet a hatályos törvény szabta struktúrán alapvetően nem vá ltoztat, azonban összhangot teremt az azonos jogállású köztestületek feladat- és hatáskörei között. A MOB a saját működéséhez továbbra is állami támogatást kap, és közreműködik az olimpiai mozgalom céljaira biztosított támogatás felhasználására vonatkozó d öntés meghozatalában. A javaslat az esélyegyenlőség megteremtése jegyében önálló köztestületté teszi a Magyar Paralimpiai Bizottságot, így a fogyatékosok sportjának szervezeti rendje az épek sportjának szervezeti felépítését követi. A Nemzeti Sportszövetsé g a továbbiakban a nyitott tagság elve szerint működik, vagyis az alanyi jogon taggá váló szakszövetségek mellett tagja lehet az a szakszövetség is, amelyet a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése kétharmados döntéssel beválaszt. Ugyanakkor a versenysportban a z állami támogatáshoz jutásnak nem feltétele a nemzeti sportszövetségi tagság. Az olimpiai sportágak jelentőségét emeli ki ez a szabály, amely szerint a Nemzeti Sportszövetség elnöksége tagjainak legalább a felét olimpiai sportágakat képviselő tagok javasl ata alapján kell megválasztani. Az egyéni teljesítmény elismerése. Az olimpiai járadékrendszerben pozitív változás, hogy a három, illetve ötnél több első helyezést szerző sportoló emelt szintű járadékban részesül. Olimpiánként, paralimpiánként, speciális v ilágjátékonként az érmes által elért helyezés után csak egy edző részesülhet járadékban, ami alól a szövetségi kapitány kivétel. A javaslat létrehozza “a nemzet sportolója” címet, mellyel életjáradék is jár. 12 ilyen cím adományozható a magyar sport kimaga sló egyéniségeinek. Az Európai Unió eredetileg csak a sport üzleti vonatkozásaival foglalkozott. Az utóbbi tíz évben megváltozott a helyzet, az Európa Tanács kibocsátotta az Európai Sport Chartát, és a sport társadalmi jelentőségét az európai gondolat szem pontjából az Európai Unió is egyre jobban felismerte. Az új sporttörvény jól előkészített és hatékony. Demokratikus szabályozást tesz lehetővé ott, ahol erre szükség van. A jelen problémák orvoslásán túl a sport hosszú távú érdekeit is szolgálja. Fontos, h ogy az új, modernizált törvény az olimpia évében megjelenhessen, hiszen a sportszférának időre van szüksége az új jogszabályi környezethez történő alkalmazkodáshoz. A sportfinanszírozási rendszer módosulása nem akadályozhatja a támogatások gördülékeny foly ósítását ebben a sport szempontjából kiemelt jelentőségű évben. Mindezek alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy támogassa az új sporttörvény elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A Fidesz képviselőc soportjának vezérszónoka Szijjártó Péter képviselő úr. Öné a szó. SZIJJÁRTÓ PÉTER , a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
