Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
3631 Ezek voltak azok az aggályok, amelyek a törvényjavaslat bizot tsági vitájában az ellenzéki képviselők részéről elhangzottak. Azt reméljük, hogy a benyújtott javaslat, valamint a törvényjavaslathoz benyújtani kívánt módosító javaslatok birtokában, illetve azokat megismerve, amennyiben a másik oldal részéről is támogat ást kap a módosító indítványainknak legalább egy része, abban az esetben támogatni fogjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Ivanics Istvánnak, a gazdasági bizott ság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság - mint olyan bizottság, amely nagyon sokat foglalkozott ezzel a témával - úg y ítélte meg, hogy támogatja e törvény elfogadását; egyhangú szavazással úgy foglalt állást, hogy ha módosításokkal is, de érdemes segíteni a dolgozói részvénykivásárlással létrejött, azóta is sikeresen működő cégeken. A minisztérium előadója részletesen k ifejtette azt a két pontot, amely szerint a módosítás alapvetően folyt. Eszerint, az első megközelítés szerint biztosítja a szervezet számára, hogy abban az esetben is működhessen, ha nem az állam ajánl fel vagyonrészt a munkavállalók részére megvásárlásra . Ez azért fontos szempont, mert amikor 1992ben az MRPtörvény megalkotásra került, a fő vezérfonal valójában a privatizáció elősegítése volt a dolgozói tulajdonszerzés által. (12.40) Valójában a jelen hatályos törvény egyfajta privatizációs technikaként szabályozza a munkavállalói tulajdonszerzést a jelenlegi helyzetben. A javaslat ezen túl kíván lépni, éppen azzal, hogy abban az esetben is lehetővé teszi - méghozzá szabályozott módon - az MRPszervezetek működését, ha nem az állami tulajdonos ajánl fel v alamely társaságban vagyonrészt, hanem más, magánszférába tartozó tulajdonos. A módosítás másik nagyon jelentős része az, hogy a jelenleg hatályos törvényben rendkívül rugalmas módon szabályozott tulajdonszerzési feltételeket meghatározott keretek közé kív ánja szorítani. Erre azok a gyakorlati tények hívták fel a figyelmet - amelyeket államtitkár úr is jelzett , hogy a szabályozás jelenlegi rugalmassága elvileg lehetővé tette, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportja a munkavállalók más csoportjána k rovására jelentősebb mértékű vagyonhoz jusson. Ezáltal bizonyos fokig a tisztességes szerzést, az MRPszervezetek tisztességes működését veszélyeztették, hiszen ha bizonyos személyek olyan helyzetbe kerülhettek az MRPszervezeten belül, hogy meghatározó befolyást gyakorolhattak a vagyonszerzésük tekintetében, vagy kifejezetten arra használták fel a munkavállalói tulajdonszerzési programot, akkor ez nyilvánvalóan nem a jogalkotó eredeti céljának megfelelő volt. Az új szabályozás most követelményeket támasz t, és meghatározza azokat a kereteket, amelyek között a dolgozók vagyonrészhez juthatnak. Fölmerült még a bizottsági vitában, hogy kicsit talán tovább kellett volna vinni a rendezést, a törvény fejlesztését, elsősorban a nyugdíjas részvevők további részese dési és döntéshozatali jogosultságát kellett volna a törvényben szabályozni. A jelenlegi javaslat szerint minden MRP külön kezeli ezt a dolgot. Kicsit beszorítja a társaságokat a 9. §, amely szerint a képződött nyereséget mind törlesztésre kell fordítani. Ez korlátozó a többi gazdasági társasághoz viszonyítva. Ezeket a megállapításokat részben az előterjesztő is osztotta, és annak a dilemmájának adott hangot, hogy a nyugdíjasok kérdéskörét igen bonyolult és igen nehéz szabályozni, a többi törvénnyel, egyéb jogokkal összhangba hozni. Jelen pillanatban annyi volt a válasz erre vonatkozóan, hogy talán elég érettek már ezek az MRPszervezetek arra, hogy a saját nyugdíjasaik helyzetét, jelenét és jövőjét szabályozzák. Ez a válasz természetesen nem tökéletes, de a bizottság elfogadta, és így általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
